A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Marx és Engels szobra Berlinben (Kép: Pixabay)

Arccal Marx felé 2021. dec. 8.

Az én generációm tagjai biztosan emlékeznek még a sok közül, arra a pocsolyaszagú kommunista ideológiát hirdető jelszóra, hogy „arccal a tömegek felé,” ami azt volt hivatott bizonyítani, hogy a kommunizmus arca, mely az emberekre tekint, maga a jóság, a türelem, és a remény. Nos, ezt az arcot szerettük volna elfeledni az elmúlt harminc évben, de úgy látszik, ezt most jól megszívtuk, úgyis mondhatnánk, egyenest a pofánkba röhög. 

A XX. században két nagy világverekedést is elindító Németország, a mostani újmarxista kormány összefércelésével olyan útra lépett, amit nem nagyon hitt volna el senki, bő egy évtizeddel ezelőtt. A merkeli „wilkommenskulrurban” agytalanított és zombisított pláza-humanoid német társadalom, az egykori árja, mely a pár(t)ját és önmagát is ritkítja, a fejlődés olyan csúcsára jutott, amely után egy lépéssel rögtön ott találja magát, ahová annak idején az emberiséget szánta, a kommunizmus – vagyis önmagát megálmodó Marx Károly –, a szakadékba, a történelem pöcegödrébe. 

Nem kell ahhoz nagy filozófusnak, sem diplomás kommunistának – vagyis liberálisnak – lenni ahhoz, hogy valaki kitalálja, a liberalista eszmékkel vegyített marxizmus hová vezet egy népet. Mi ezt, az elméleti síkon kitalált osztályharcot, már megvívtuk a II. világháború után, melyre ráment a szüleink és nagyszüleink egész élete, a tisztességes gazdálkodók, földművesek, kisgazdák és kisiparosok vagyona, 

és köszönjük, nem kérünk belőle. 

A jelenleg, a választások eredményeként a közlekedési lámpa színeivel illusztrált, „piros-narancs sárga-zöld-színű“ kommunisták az összebútorozás után nemcsak Németország, hanem Európa urai is szeretnének lenni, amit az is bizonyít, hogy a több mint 177 oldalasra sikerült kormánypogromukban nemcsak saját országuk, hanem egy új, homonegizált föderális Európát is megálmodtak, ami egyet jelent az Európai Egyesült Államokkal. 

Itt kezd a homokozói szint emelkedni a szivárvány hídja felé. 

Úgy látszik, hogy az újkori német kommunisták nem állnak messze Marx tanításaitól, főleg ami a tőke szeretetét illeti, de nemigen tanultak történelmet, és bár Hitler ideológiáját elméleti szinten elutasítják, de gyakorlatilag az általa is szorgalmazott német birodalmi eszmékről szőtt álmokat szívesen melegítik fel, mely rémálom már két ízben is a pusztulásba és a kilátástalanságba taszította ezt a sokat megélt, de jobb sorsra érdemes kontinenst. 

Az csak hab a tortán, hogy az Európai Unió leendő biztosát, aki ma Ursula von der Leyen, a Zöldek nevű, kívül és belül egyaránt ugyanazt képviselő politikai hibridpárt javasolhatná, mely 

abban különbözik a normális, standart pártoktól, hogy nem normális. Nemcsak a pártjuk színe zöld, hanem az agyuk és az eszméik is, főleg azért mert éretlenek, mint a kubai narancs az egykori KGST piacon. 

Az általuk vallott eszmékben benne van mindennek a tagadása, amit a keresztény neveléstől, tartásról, eszmékről eddig tanultunk. Jön a melegházasság európai szintű legalizálása, a kannabisfogyasztás legalizálása, a kötelező LMBTQ-oktatás és érzékenyítés az iskolákban és óvodákban, a korlátlan számú gazdasági és egyéb bevándorló hordák befogadása és általunk eltartása, és ezzel párhuzamosan a német társadalom integrálása a muszlim kultúrába és vallásba, és az emberi jogok, önmagunk jogos megvédésének, saját keresztény emberi értékrendünk megtartásának elutasítása és feladása. 

Magyarul szolgák leszünk saját kontinensünkön. 

Majd jönnek a csillárba, a kisvonatot futtató terepasztalba és a kredencbe szerelmes, gyíknak, zombinak, vagy éppen önmagukat sárkánynak átoperáltató ifjú politikuspalánták, akik majd megmondják, hogy minden ember köteles imádni és elfogadni azt, amit ők képviselnek, másképpen fasiszta, homofób, rasszista senkik vagyunk és elítéltetünk a brüsszeli európai bíróságon tárgyalás nélkül, hiszen ez a boszorkányüldözés zajlik ma a „szófogadatlan” államok ellen is, ahol az őket feljelentő senkik diktálják tollba az ítéletet, mint A tanú című filmben, a Virág elvtárs típusú vérbírók. Ha egykoron úgy gondoltuk, hogy a Merkel-i politika rossz irányba vezetett, akkor ezt most szorozzuk be százzal, és megközelítjük az igazságot. Ettől függetlenül a kommunizmus emlőin nevelkedett Merkel mutter felelősségét a kialakult helyzetért ne tagadjuk el, mert szinte már a szándékosságot is fel lehetett fedezni abban a politikában, ami ide vezette ezt az egykor jobb életre is berendezkedett országot, mely 

ne feledjük, nemcsak elmebetegeket és tömeggyilkosokat adott a világnak, de megannyi művészt, zeneszerzőt, irodalmárt és Nobel-díjas tudóst is. 


Marx Shutterstock

Kép: Shutterstock

A kelet-európai rendszerváltás egyik nagy eseménye, a berlini fal lebontása, és a német újraegyesítés sem hozta meg a várva várt gyümölcsöket, mert a volt Nyugat-Németország által, a volt szovjet NDK-zónába befektetett euró milliárdokért az egyesített Németország a keleti országrésztől csak a bukott kommunista eszméket, a Moszkvát a mai napig kiszolgáló titkos ügynök hálózatot, és a marxista lélekrombolást kapta cserébe, melynek most a mélyrepülését köszönheti. A német birodalmi hegemónia, mostanra agysorvadással párosul, ami nem tesz minket optimistává, inkább borúlátóvá.

A merkeli befogadás kultúrája meghozta a gyümölcsét, hiszen a baloldali fordulathoz bizonyára alaposan hozzájárultak a befogadott muszlim és afrikai migránsok, akik szavazataikkal azt az irányvonalat támogatták, mely számukra egy gondtalan, munka nélkül is parádés életvitelt biztosít örök időkre, vagy legalábbis Európa és Németország teljes bukásáig.

Hogy a keresztény életmód és gondolkodás ki tud-e majd jutni ebből a csapdából, és meg tudja-e őrizni valódi arcát ebben az arctalan, jellemtelen, nemtelen és Istentelen új világban, még nem tudjuk.

Ez leginkább tőlünk, és a minket vezető politikusoktól függ. De az biztosra vehető, hogy én nem adom olcsón a bőrömet. Nem véletlenül támadja ez a globalista elit éppen Magyarországot vagy Lengyelországot, vagy a jobboldali kormányok által irányított kelet-közép európai országokat és kormányaikat.

Ebbe a játszmába száll bele az áporodott fingszaggal átitatott, mindenkit kioktató és felsőbbrendűségi komplexusokban szenvedő „fehérházi" vezetés is az óperenciás tengeren túlróĺ, melyet ideiglenesen az új német kormányhoz közeli ideológiai háttérrel rendelkező, a világot szivárvány szinű szemüvegen keresztül bámuló politikai garnitúra irányít, a maga BLM tipusú demokráciájával – ami jelen esetben nem egy High-Tech (hajtek) autómárkát vagy számítógépet – hanem egy szenilis, önmaga beszédein is elalvó bábelnököt támogató, szobordöntögető, gettó kommandókból és bűnöző bandákból verbuválódott mozgalmat jelent. Álmos Dzsó, alias Joe Biden elnök pont arra jó, amire megválasztották: a világ megsemmisítésére és az amerikai demokrácia exportjára, ami általában háborút, pusztulást, rombolást és az emberek magára hagyását jelenti, Hogy ne én minősítsem ezt a rendszert, amit az amerikai álom előfizetői kaptak cserébe a voksukért, hadd idézzem Ronald Reagan egykori amerikai elnököt aki azt mondta,

„Ha a fasizmus valaha is megérkezik Amerikába, akkor az a liberalizmus képében fog jönni.“

Mondjuk telibe találta a jövőt. Íme, a modern Amerika. Ha van képmutató demokrácia a jelenleg létező, és élhető univerzumban, akkor az az USA nevű, hálaadásos pulykamentő, és az egykori őslakos indiánokat kiirtó ország, melyet a globalista bankárokból és fegyvergyárosi bűnözői pénzcsoportokból álló hatalmi elit irányít, és nem a bábelnökeik, s akik kezükben tartják, és tőkéjükkel befolyásolják az Európai Unió liberális, neomarxista vezetői rétegét, bíróságát, világcégeit, és kormányainak döntő többségét, beleértve a gyógyszerlobbit és a globalistákat kiszolgáló álcivil NGO-kat is, akiket általában olyan kormányok megdöntésére használnak fel, elvégeztetve velük a mocskos munkát, tüntetések, zavargások megszervezésével, ahol nem hódolnak be ennek a hazug, beteg, egocentrikus, állítólag nem létező háttérhatalomnak.

Ez a Tasziló és Arisztid tipusú új világrend előszele, amelyet a kutyámnak se szánnék, és amelyből többek között mi, magyarok sem kérünk. Egyáltalán ne legyünk tahát kétségbe esve, és ne tépjük fölöslegesen a hajunkat azért, mert Álmos Dzsó és a férje „orál history-ján“ szocializálódott Hillary Clintonová, nem tartja demokratikus országnak Magyarországot.

Kitüntetésnek vesszük, hogy nem tartozunk az agonizálódó, szellemi leépülésük csúcsrajáratásán fáradozó politikai elit kedvencei közé.

Ez is azt bizonyítja, nincs még elveszve minden a világban. Mindenki megnyugtatására mondom, lesz még itt olyan világbéke, hogy kő kövön nem marad!

(Hrubík Béla)