CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Asztalborítás helyett konstruktív vita az STVR stúdiójában 2025. febr. 27.

Bár sokan számítottak rá, elmaradt az asztalborítás és veszekedés az STVR Do kríža című műsorában, ahol Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, Bugár Béla, az MKP és Most-Híd egykori elnöke, illetve Tokár Géza elemző, publicista ült le egymással vitázni. A műsorvezető az a Jaroslav Daniška volt, akit nemrég ebrudaltak ki az egykoron mérvadó konzervatív, ma már inkább a progresszív oldalt kiszolgáló Štandard hetilap főszerkesztői székéből. Szemle. 

Hová tűntek a magyarok? - tette fel az álnaiv kérdést a műsor elején Daniška, utalva arra, hogy az elmúlt öt évben egyre kevesebb híradás foglalkozik a szlovákiai magyar politika történéseivel. Nyilván ennek egy nagyon egyszerű oka van, mégpedig az, hogy 2020 óta csak nyílt napok alkalmával jut be egy-egy (részeben vagy egészben) magyar pártban ügyködő magyar politikus a szlovák parlamentbe. Mármint tovább az előcsarnoknál. Abban, hogy mindez így alakult, nagy szerepet játszott a  három vendég egyike, akit a konstruktivitás jegyében most nem szeretnénk nevesíteni. 

(Annyit elárulunk, hogy nem Gubík Lászlóra és nem is Tokár Gézára célozgatunk itt.)

Gubík László pártelnök válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Magyar Szövetség jelenleg nem képviselteti magát a szlovák parlamentben, a regionális politikában nagy erőkkel jelen van, hiszen a magyar párt rendelkezik a második legtöbb polgármesterrel és a legtöbb önkormányzati képviselővel Szlovákiában.

"Készek vagyunk visszatérni az A ligába"

-  tette hozzá Gubík.

Bugár üdvözölte a pártelnök szavait, szerinte ugyanis a múltba révedés, a veszekedés, az "árulózás" helyett azzal kell foglalkozni, hogy a magyar közösségnek újra legyen képviselete a parlamentben. 

Hozzátette: mindenkinek meg kell tenni ezeket a lépéseket, hogy a választók lássák és higgyék, tényleg van esély visszajutni a szlovák törvényhozásba.

Ezt a célt azonban számos tényező akadályozza, ilyen a magyar vagy részben magyar mikropártok jelenléte ("Ribizlis" Zsolti pártja, Modrí-Most-Híd 2023 - szerk. megj.), illetve a szlovák pártokban tevékenykedő "magyar" politikusok. 

Gubík szerint a magyar mikropártoknál nagyobb veszélyt jelentenek azok a szlovák pártok, ahol magyar politikusok is serénykednek, hiszen ők az elemzések szerint felvidéki magyar választók tízezreit szippantották el a Magyar Szövetségtől.

Bugár ezzel egyetértve mutatott rá a "grendelgáborok" biodíszlet jellegére:

„Mondjanak egy példát arra, amikor ezek a politikusok mikor tettek az asztalra valamit a magyar régiókért. A magyar szavazók jók a számukra, de azokban az ügyekben, amelyek a magyaroknak fontosak, csendben vannak” 

– emelte ki a magyar himnuszt majdnem betiltató az egykori Most-Hidas politikus.

Gubík szerint erre a problémára az jelenthet megoldást, ha a párt meg tudja fogni azokat a választókat, akik nem csak az etnikai témák iránt fogékonyak. "A Magyar Szövetségnek olyan szakemberekre, szakpolitikusokra is szüksége van, akik a magyar témák mellett megoldásokat tudnak kínálni országos témákban is" - mondta el a pártelnök

Tokár Géza szerint a választói bázis szélesítése érdekében hangosabban kell megszólítani azokat a magyar választókat is, akik csalódottak a magyar pártokban, de még nem szívta fel őket szlovák párt. „El tudom képzelni, hogy lesznek olyan választók, akik legutóbb szlovák pártra szavaztak, találjanak egy olyan programpontot a magyar párt programjában, ami jobb alternatívát kínál számukra” - húzta alá az elemző. Tokár emlékeztetett, számos téma hever az asztalon, amellyel szlovák pártok nem igazán foglalkoznak, példaként többek között a kisebbségi jogokat és a déli régiók felzárkóztatásának kérdésér említette.

Daniška a kellemetlen kérdésekkel sem maradt adós, amikor Bugárnak odavetette:

"A magyarok megtanultak szlovák pártokat választani, ez nem Önnek köszönhető, Bugár úr?

A jelenleg kisnyugdíjasok életét élő egykori pártelnök láthatóan még nem felejtette el, hogyan kell kibújni az ilyen kérdések elől. "Épp fordítva történt, megtanítottuk a szlovákokat a szlovák-magyar együttműködésre szavazni" - kontrázott Bugár.

Hozzátette: a Most-Híd megalakulásának célja nem egy újabb magyar párt létrehozása volt, ugyanis nem szerették volna az MKP-t kilőni a parlamentből (narrátor: majd kilőtték - a szerk.). Céljuk a liberálisabb szlovák polgári réteg, az értelmiség beemelése volt a magyar szavazóbázis mellé.

Gubík ezt az ártatlannak tűnő szerecsenmosdatást nem hagyta szó nélkül, hozzátette: mégis úgy áll a jelenlegi helyzet, hogy nemhogy szlovák választókat nem szereztünk, de a magyar politikusokat is „futtató” pártoknak hála elvesztettük magyar választók tíz ezreit.

„A mi felelősségünk az, hogy őket visszahozzuk“

- húzta alá Gubík.

Hogyan akar a Magyar Szövetség bejutni a parlamentbe, ha nem nyilatkoznak meg olyan megosztó kérdésekben, mint például a kormányellenes tüntetések? - vetette oda a kérdést a műsorvezető.

Gubík válaszában a Focus ügynökség legújabb kutatására hivatkozott, mely kimutatta, hogyan viszonyulnak a Magyar Szövetség választói például a Fico által hangoztatott államcsínyhez. A kutatás szerint a választóink 55 százaléka egyetért a szlovák kormányfő kijelentésével, 45 százalékuk nem. 

„Ez jól mutatja, miért nehéz feladat ez“

- mutatott rá Gubík.

Hozzátette: „Egy helyes válasz van a kérdésre: a szakmaiság. Olyan témákkal kell foglalkoznunk, ami nem megosztja, hanem egyesíti a magyarságot.”

A Magyar Szövetség elnöke szerint a geopolitikai témák helyett például az iskolaügy, az önkormányzatiság, a kultúra, a régiófejlesztés az, ami nem szétválaszt, hanem összeköt. Ehhez jönnek még azok a különbségek, amik megkülönböztetnek a jelenlegi politikai elittől: az illem politikai kultúrája, ami nagyon hiányzik napjainkban, s ami az MKP-ra mindig jellemző volt, a korrekt dialógus, a szavatartás politikája.

A szlovák társadalom polarizációjával, illetve a kormányok rövid élettartamával kapcsolatban elmondta:

„Ha figyelembe vesszük, hogy a szlovák politikai tér két táborra oszlott, az egyetlen lehetőség egy stabil kormány megalakulására az, ha a Magyar Szövetség ott van a parlamentben. Ezért kijelenthető, hogy a Magyar Szövetség a stabilitás pártja is.”

Bugár egyetértett azzal, hogy a magyar pártok, legyen az az MKP vagy a Most-Híd, mindig hozzájárultak a stabil kormánytöbbség kialakításához, s mindig szavatartóak voltak, a megállapodásokat maradéktalanul betartották. A Most-Híd egykori elnöke szerint a Magyar Szövetség előző vezetésének nem sikerült elsajátítania az illemtudó politikai kultúrát. 

„Örülök, hogy a párt jelenlegi vezetésére ez már nem jellemző”

- hangsúlyozta Bugár, akinek szemmel láthatóan jót tettek a nyugdíjas évek.

Tokár szerint viszont az egyes választói rétegeknél problémás lehet, ha a párt az egyes közéleti témákban nem foglal állást, hiszen így nem tudja elhelyezni a Magyar Szövetséget a politikai palettán. "Ezért a pártnak enélkül nehéz lesz releváns pártnak tűnni, illetve politikai partnereket szerezni."

A vitatkozó felek egyetértettek abban, hogy az 5 százalékos küszöb megugrásához a Magyar Szövetségnek minden potenciális szavazóját "egybe kell gyűjtenie", legyen az konzervatív, liberális, jobb vagy baloldali, emellett a pártnak be kell csatornáznia a magyarul beszélő roma polgárokat is.

Gubík kiemelte: 

„A házi feladat jelenleg az, hogy olyan atmoszférát alakítsunk ki, ahol a magyar magyarnak nem farkasa.”

Az STVR stúdiójában létrejött vita számos tanulsággal szolgálhat számunkra. Elsősorban üdvözlendő, hogy három magyar leült egymással politikáról beszélni anélkül, hogy egymásnak estek volna, sőt, ehelyett konstruktív, elgondolkodtató, érveket ütköztető beszélgetést folytattak egymással. Bebizonyosodott, hogy a Gubík vezette párt számára már távolról se Bugár Béla személye jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a választói közöny, a hit hiánya, a sorozatos sikertelenségből eredő fásultság. A Most-Híd egykori elnöke a műsorban nem tetézte tovább a múltban elkövetett hibáit, ha úgy tetszik bűneit, meglepetésre elismerően szólt a Magyar Szövetség új politikai kultúrájáról. Természetesen ezért még nem kell szeretni, mi se tesszük! Ám való igaz, ha közösségünk labdába akar még rúgni a politika legfelsőbb színterein, az elvi táborok átívelő egyetértésre és együttműködésre van szükség.

Mert ha valamit megtanulhattunk az elmúlt évtizedek történéseiből, az az, hogy a számunkra fontos ügyekben, legyen az oktatás, kultúra, a déli régiók infrastruktúrájának fejlesztése vagy a kisebbségi jogok bővítése, csak magunkra számíthatunk. 

Legyen ez az első lépés a megbékélés felé!

A műsor IDE KATTINTVA tekinthető meg!