ZSÍR
Az a retró életérzés...
2024. szept. 27.
Sok minden érdekes, jó, ami retró. Nem? Emlékeztek gyermekkorunk édességeire? Egészséges határokon belül szinte mindent megtettünk volna egy Kajla nugátért, cigizsuviért vagy medvecukorért. Amit felénk csak medveszarnak csúfoltak...
Több komáromszentpéteri családot telepítettek ki Páriba: sík vidékről elkerültek a dimbes-dombos svábok által lakott faluba, ahol nem volt könnyű az élet. Majd aztán többen Szőnybe költöztek. Így nagyon sok rokon került oda, akik kedvesek voltak a szívemnek: keresztmama, keresztpapa és a család.
Gyermekkoromban ünnepélyes aktusnak, nagy kirándulásnak, kalandnak számított, amikor felkerekedtünk a szürke 100-as Škodával. Napokkal előtte lázban égett mindenki: meglátogatjuk a rokonokat. Búcsú, kedves emberek, akiket kamázunk.
Nagymamám koppasztotta a csibéket, apám üvegekbe töltötte a legfrankóbb borait. Anyám meg átlagban rácsos süteményt sütött. Csak a végeit falhattam be, az impozáns kreálmány dobozkába került. Dunára vittünk vizet, hiszen tudtuk, hogy terülj, terülj asztalkámmal fogadnak. Ha kevés akadt, de akkor (is) odaadták volna az utolsót. Még most is felsejlik az utca, a ház, amihez gyermekkorom egyik legszebb élményei kötnek. Keresztanyám kedvessége, kis köténykéje, keresztapám tollas kalapja és büszke tekintete. Főleg, amikor engem szólított. Mindig megjegyezte, ennél magyarosabb keresztnevet nem is adhattak volna nekem.
Ebben (is) igaza volt...
Fiukat, Sanyit nagyon kedveltem: pedig minden lében kanál csávó. Mosolygott, hogy pár fajta rácsot már látott, de anyám rácsosa, süteménye a legkedvesebb. Sandokanos pólóban kártyáztunk a szederfa alatt, amíg az „öregek” megvitatták az aktuális helyzetet. És a búcsú, azok az anyaországi édességek, nyalánkságok rabul ejtettek. Párszor válaszút elé állítottak: szombat, vasárnap kötelező templom, aztán lazulás. Nem kellett sokáig könyörögni!
Gömbrágó, robbanócukor, téli fagyi, négercsók, cigizsuvi, krumpli- és medvecukor, Turbó-rágó, Dunakavics, Kakasos nyalóka, zizi, gumicukorcumi, LIMO, Frutti és napestig folytathatnám.
Szüleim és keresztapámék nem győzték vásárolni az akkor még tökmagnak a sok nyalánkságot, aki párszor durcásan bemászott az asztal alá egy cigizsuvi vagy nugát társaságában.
Több termék manapság is megtalálható az üzletek polcain, de...
Pár dolgot vettem mostanság: messze nem ad vissza semmit sem.Olyan íztelenek!
Azokat az időket, az összeülős, bújós, ünnepi hétvégéket, az önzetlen szeretetet, a mély emberi kapcsolatokat, a gúnyhatáron átívelő rokoni ragaszkodást, a szeretteinket semmi sem pótolhatja...
nyitókép: Petőfi Rádió/FB