ZSÍR

Az Aba-nemzettség feltárt genomja átírja mindazt, amit az őstörténetünkről tudtunk 2025. máj. 26.

Valódi szenzációról számoltak be harmadik Árpád-házi királyunk, az Aba-nemzetséghez tartozó Sámuel székhelyén, Abasáron végzett régészeti és genetikai kutatás vezetői a Mandinernek adott interjújukban.

Szent István élete alkonyán Orseolo Pétert nevezte ki utódjául, ám a velencei származású királyt, aki az országalapítónk unokaöccse volt, három évnyi kormányzás után letaszították a trónjáról. 1041-ben Aba Sámuel foglalta el a fital királyság trónját. Korábban úgy gondolták a régészek, hogy Sámuel a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó kabarok közül való, netán zsidó volt az ország első választott királya. Orseolo Péter bajor támogatással történt visszatérése során valahol a Tisza vidékén esett el.

Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum genetikusa, Neparáczki Endre és a múzeum régésze, Maklodi Miklós beszélt azokról a felfedezésekről, melyek 2024 októberében kerültek publikálásra a ScienceDirekt szakportálon. 

Az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés kolostortemplomban feltárt sírok között nem találták meg a király maradványait, azok vélhetően a tatárjárás során semmisültek meg, ám amit találtak, azok alapjaiban írhatják át a magyar őstörténetet, hiszen az ott talált csontok genetikai elemzése egy Európában rendkívül ritka férfiági halocsoportot tártak fel, mely

gyakorlatilag kizárólak a belső-ázsiai hun (Hsziongnu) eredetű populációk körében fordul elő, leginkább Mongólia és Dél-Szibéria térségében. Ugyanebbe a genetikai örökségbe illeszkednek bele az Árpád-házi királyaink is, bár az ő haplocsoportjuk eltér az Abákétól – tehát közvetlen férfiági rokonság nem áll fenn, ám közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, tehát őseik már ezer évvel a honfoglalás előtt is ismerhették egymást.

A szenzációs feledezések sorát bővíti, hogy az Abasáron eltemetett, Aba nembélként azonosított személyek genetikai kapcsolatban álltak a Báthory családdal és Hunyadi Mátyás törvénytelen fiának feleségével Frangepán Beatrixszal.

Anyai ágon pedig Szent László királlyal sikerült kimutatni a rokonságot, vagyis immár nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy Aba Sámuel felesége Szent István testvére volt. Ez magyarázhatja, hogy miért épp I. István sógorát, Sámuelt választották királlyá.

A magyar őstörténetet átíró felfedezések alátámasztják Anonymus állítását, miszerint az Abák ősei a honfoglalás során csatlakoztak Árpád magyarjaihoz, ám az névtelen jegyző által leírt „kun” eredetük nem a 13. századból ismert népcsoportot jelöli, sokkal inkább megfeleltethetők a „qun”-ok a belső-ázsiai hunoknak. 

A tudósok az új eredmények fényében átértékelték a Kárpát-medencébe érkező magyarság származását is:

a honfoglaló elit nem egyetlen úton érkezett a Kárpát-medencébe, hanem több, egymással rokon, de eltérő csoportból állt, akik tudatosan újraszervezték a hun örökségű keleti népek nyugati hatalmi centrumát – Magyarországot – és egészen az Árpád-kor végéig megtartották uralkodói, illetve „tartományúri” hatalmukat.

Az eredeti, teljes interjú elolvasható a Mandineren.