
AMMARHA!
Az aljas és embertelen kizsákmányolás ma is létezik
2023. márc. 6.
A gyarmatosítás, illetve a nyugati (és távolkeleti) államok és világcégek által előnytelen kölcsönök, illetve bányászati koncessziók fejében elvégzett nagyszabású beruházások miatt gyarmati sorba taszított országokban a durva kizsákmányolás, az erőforrások kiszipolyozása sajnos manapság is javában zajlik.
Nem olyan mértékben és sátáni módon, mint Lipót belga király idejében, de a világunk ma is bőven igazságtalan és iszonyatosan álszent. Főleg a Földnek nevezett golyóbis északi és nyugati fertálya.
Korábban az elefántcsont, majd a kaucsuk, később az urán, a gyémánt, most pedig a nyugati műszaki fejlődést, fogyasztást és jólétet fűtő kobalt és más nemesfémek bányászata az aktuális arany, amiért sokan a hatalmasok közül bármire képesek.
Nem beszélve az elektromobilitásról, a hadi és az űriparról.
Hogy értsék, hogy mi zajlik ma mondjuk Ukrajnában, vagy zajlott a 90-es években a rendszerváltozás után Kelet-Közép-Európában, az alábbi podcast-beszelgetés elég szemléletes helyzetképet nyújt.
Az összefüggéseket egész jól megérthetőve teszi az említett beszélgetés, elemzés a Belga Királyság, konkrétan Lipót belga királyt, illetve később a belga állam Kongói gaztettein keresztül.
A készítők Lipótot a történelem egyik legdurvább tömeggyilkosának mondják a podcastban. Fejtegetésük szerint hozzá képest Hitler, Sztálin és a többi despota gazember csak szende szűzlány volt.
A legszerényebb becslések szerint is minimum 3 millió ember halála szárad a lelkén és sok százezer megcsonkított szerencsétlen Belga Kongóban, amit később - a nyugati jóemberkedés jegyében - Kongói Demokratikus Köztársaságnak neveztek el.
Az is megbotránkoztató, hogy hogyan tették el láb alól, hogyan maratták savban semmivé az ottani patrióta, a saját nemzete érdekeit előtérbe helyező elnököt, és ültettek a helyébe az idegen hatalmak érdekeit, a saját gazdagodása fejeben kiszolgáló korrupt, kleptokrata rendszert működtető helytartót.
A beszélgetésből megtudhatják továbbá azt is, hogy miért zajlott a gyarmatosítás, milyen javakat loptak el a nyugatiak.
Természeti kincsei alapján ugyanis Kongó a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de az egyik legszegényebb.
Mert a mai napig zajlik a kizsákmányolás, az embertelen rabszolgamunka, beleértve a gyermeki munkaerő gátlástalan kihasználását, egeszségtelen körülmények között, erőszakkal dolgoztatva a rengeteg, éhbérért güriző kiszolgáltatottat.
Amint fentebb írtam, most a kobalt a menő nemesfém, ami az akkumulátorok gyártásához szükséges. Úgyhogy valójában a karbonsemlegességről szóló klímarettegők meséjéért sok millióan szenvednek keservesen, beleértve a gyermekeket is.
Ez a valóságos 21. századi rabszolgasors.
Izaurának még gyűjtöttek is az emberek mifelénk, pedig csak egy kitalált tévés szereplő volt. Ezeknek a kongói és más afrikai, illetve dél-amerikai rabszolgáknak senki nem gyűjt. Sőt, jobbára nem is tud, illetve nem is vesz tudomást róluk a jólétben tobzódó farizeusi Nyugat.
