CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Az amerikai külügy a háborúba hergeli, a török inkább békítené az ukránokat és az oroszokat 2022. jan. 19.

Ukrajna – mondani sem kell – Afganisztán mellett pillanatnyilag a világbéke legfőbb veszélyeztetője. Míg utóbbi esetében gyakorlatilag mindenki abban érdekelt, hogy ne ismétlődjön meg tálib rezsim totális diktatúrává válása, keleti szomszédunk esetében a legkülönfélébb érdekek húzódnak meg a háttérben.

Ma már evidenciának számít, hogy az USA szeretné lejátszani a második menetet a hidegháború után ismét magára találó Oroszországgal, és erre a 20. század második felében már jól bejáratott proxy-háborút képzelte el, ezúttal Ukrajnát megtéve hadszíntérnek.

Oroszország félelmei nem alaptalanok. Ha rápillantunk a világtérképre, azt látjuk, hogy az USA és a szövetségesei által teljesen körbe van kerítve, így érthető a heves reakció, ha egy-egy újabb korábbi szövetségese az „ellenség” oldalára áll. Napjainkban Ukrajnát igyekszik a demokraták által irányított Egyesült Államok ki- és felhasználni Oroszország meggyengítésére.

A helyzet az Obama-adminisztráció idején fordult kritikusra, 

amikor több magasrangú amerikai tisztviselő is gazdasági befolyásra tett szert Ukrajnában, többek között az akkor külügyminiszteri székben ülő Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke is. Azóta az ukránok, mintha félistenekkel az oldalukon állnának – a világ vezető katonai hatalmának biztatására –, bőszen ráncigálják az orosz medve bajszát. 

Se szeri-se száma az orosz kisebbség elleni politikai szankcióknak, melyek furcsa módon leginkább mégis a kárpátaljai magyarokat sújtják. 

Az ukrajnai szakadárokat 2014 óta nyíltan támogató Oroszország nyilván nem érdekelt egyik legfőbb korábbi szövetségese és gazdasági partnere elvesztésében, így az üzengetések, tárgyalások mára már nyílt háborús fenyegetőzéssé változtak mindkét oldalon.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter mai sajtótájékoztatóján gyakorlatilag a háború politikai előkészítésére szólította fel ukrán kollégáját:

„Ukrajnának kerülnie kell minden olyan lépést, amely elősegíti Oroszország cinikus erőfeszítéseit. Ez azt jelenti, hogy az ukrán kormányon belüli és azon kívüli vezetőknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket a közös nemzeti érdek érdekében, és közösen kell felkészülniük a nehéz napokra.”

A NATO-tagságért minden követ megmozgató Dmitro Kuleba ennek fényében meglepően magabiztos kijelentést tett, ami arra enged következtetni, hogy kormánya már fel is készült az esetleges háborúra.

„Ma Ukrajna nagyon erős. Erős hadseregünk van, szerényen szólva, erős diplomáciánk, erős partnereink vannak. Noha tisztában vagyunk Oroszország agresszív szándékaival, az ezzel összefüggő összes kockázattal, bíznunk kell önmagunkban. Hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk felülkerekedni történelmünk e nehéz pillanatán. És semmi kétségem afelől, hogy ez így is lesz.”

Az efféle politikai üzengetéseket alapvetően nem szokás túl komolyan venni, hiszen leginkább az elrettentés a céljük, mindenesetre nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy már-már háborús retorikával van dolgunk. Az pedig, hogy Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóirodája a mai nap során az Anthony Blinkennel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásairól is beszámolt, több, mint aggodalomra okot adó, hiszen 

Ukrajna NATO-hoz való csatlakoztatása nyílt hadüzenetnek tekinthető Oroszország szemében.

A NATO főtitkára is kiadott ma egy sajtónyilatkozatot, mely nem hagyhat senkiben kétséget afelől, hogy adott esetben az USA második számú hadseregének is tekinthető katonai szövetségben nem fognak habozni, amikor arról döntenek, lángba borítsák-e Kelet-Európát:

„A szövetségesek felszólítják Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. Készen állunk a további párbeszédre Oroszországgal, de nem kötünk kompromisszumot a kulcsfontosságú elvekben.”

Törökország a békés megoldást szorgalmazza

Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztük feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására - adta hírül a török állami hírügynökség ma délután.

Moszkva üdvözölte Törökország kezdeményezését, ahogy minden olyan erőfeszítést, ami segíthet a helyzet megoldásában.

Törökország a térség legütőképesebb hadseregével rendelkező NATO-tagként már hosszú ideje igyekszik elérni az EU-tagságot, ám mindezidáig akadályokba ütközött. Erdogan elnöknek hosszú ideje rossz a híre a kontinensen, különösen a 2016-os puccskísérlet elfojtása és a kurdok elleni 2017-es offenzíva óta. Az elszigeteltségből az ukrán-orosz konfliktusban betöltött közvetítői szereppel igyekszik kitörni.

Törökország valódi céja a regionális nagyhatalmi státusz megszilárdításán túl a világpolitikai tényezővé való avanzsálás is, amit a migránsválság során tanúsított viselkedésével (az EU megzsarolásával) és a fent megjelölt konfliktusok kezelésével tulajdonképpen lenullázott.

A jelenlegi helyzet tehát új lehetőségeket biztosíthat Erdogan számára, hogy az Unió számára ismét szalonképes partnerként mutatkozhasson meg egy világméretű(vé fajuló) konfliktus kezelőjeként vagy megoldójaként.

Forrás: MTI, P7, Fotó: Reuters