ILLIBERÁLIS

Az amerikaiakat jobban érdekli a rekord infláció és benzinár, mint a Trump-ellenesség 2022. jún. 14.

Egy közvélemény-kutatás szerint a 40 éves rekordot döntő infláció és a rekordmagas benzinárak sokkal nagyobb hatással lesznek a félidős választásokra, mint a 2021. január 6-án bekövetkezett capitoliumi ostrom. Utóbbi történetet azon melegében Donald Trump nyakába varrták és azóta is annak habosításával próbálnak politikai tőkét kovácsolni a demokraták – egyre kevesebb sikerrel.

A félidős választásokhoz közeledtével bebizonyosodni látszik az egyszerű paraszti logika:

Ha egy mesterséges botrányon való szörnyülködés, vagy a pénztárcájuk vastagsága közt kell választani a szavazóknak, hamar elengedik a demokraták és a mi öreg Jóskánk kezét. 

A Politico/Morning Consult hétfői közvélemény-kutatása szerint a választók mindössze 32 százaléka mondta azt, hogy a január 6-ai eseménysorozat „jelentős” hatással lesz a félidős választásokkor leadott szavazatára. 18 százalék vélekedik úgy, hogy kisebb hatással, de befolyásolja majd 2021. január 6. a döntését. Ötven százalék szerint azonban január 6. nem lesz hatással a választásra.

Tehát a megkérdezettek felét még csak nem is érdekli a Trump ellen épített légvár.

A fenti ábra azt mutatja, mennyien kerestek rá egy átlagos délelőttön a január 6-án történt eseményekre (kék), illetve a benzinárakra (piros).

A választópolgárok nyolcvan százaléka úgy véli, hogy a rekordmagas infláció „rendkívül/nagyon fontos” tényező a félidős választásokig meghozandó döntésük kapcsán. Hetvennégy százalék ugyanezt mondta a benzinárakról.

Az orrunk előtt hiúsul meg a demokraták arra tett kísérlete, hogy január 6-ával eltereljék a figyelmet a szörnyű gazdasági helyzetről, amely előidézésében Joe Biden elnök is nyakig benne.

A fenti grafikán az amerikai benzinárat (dollár/gallon) befolyásoló tényezők láthatóak időrendben. A járványhelyzet hosszú évei alatt csökkent, aztán a gazdaság újraindításával és a megsokszorozódott kereslettel emelkedett, mindez azonban az időben elnyújtott folyamat volt. A háborús szankciók bevezetése óta még egyszer annyit növekedett ugrásszerűen a benzinár, mint a viszontagságos eszetendők alatt (amelyeknek az elején inkább csökkent) és még nincs vége.

Utolsó mellékelt ábrán a Bideni felelősségvállalás folyamatábrája látható:

„Felelősséget vállalok majd mások okolása helyett”

– mondja a Jóska még 2020-ban. Aztán ország-világnak megmutatja, hogyan is néz ki a felelősségvállalás és a józan jövőbelátás az ő szótárában:

„Kiugróan magas lesz az infláció, aztán visszazuhan.” „A hosszantartó infláció egyáltalán nem valószínű.” „[2022. március] az infláció most tetőzik.” „A helyzet az ellátási rendszer miatt ilyen.” „Putyin tehet mindenről.” 

Hétfőn például a benzinárak a tizenhatodik egymást követő rekordnapot érték el. A benzin átlagára most gallononként 5,00 dollár felett van. Pénteken az infláció 41 éves csúcsot ért el, mivel a fogyasztói árak májusban 8,6 százalékkal emelkedtek, meghaladva a várakozásokat, miszerint az infláció márciusban tetőzött és nem emelkedik tovább.

Biden azt állította, hogy a gázárak és az infláció az ukrajnai háború következménye, de az adatok mást sugallnak a GasBuddy szerint. Az infláció és a gázárak már azelőtt is szárnyaltak, hogy Biden nem tudta szankciókkal megakadályozni Oroszország ukrajnai invázióját. Az infláció a Moody's szerint a családoknak évi 5520 dollárral többe fog kerülni, ami a márciusi előrejelzéshez képest emelkedik. Az Energia Információs Hivatal (EIA) szerint az amerikaiak 2022-ben inflációval kiigazított képlet alapján 450 dollárral többet fizetnek majd a gázért, mint tavaly.

Nem is igazán van ehhez mit hozzáfűzni, várjuk a félidős választások eredményeit. Békeidőben, jólétben sokakat meg lehet hülyíteni mesterségesen nagyrafújt lufikkal, ám most úgy tűnik, szembejön a valóság a demokrata srácokkal és lányokkal – legalább akkorát durran majd a lufi, amekkorára fújták.

Ha nem adott a határtalan jólét, a legtöbben mégiscsak a megélhetésükre koncentrálnak a  jóeNberkedés helyett.