ZSÍR

Az első karácsonyfa Magyarországon 2025. dec. 23.

A legtöbb történelmi forrás egyetért abban, hogy Magyarországon a legelső karácsonyfát Brunszvik Teréz állította Budán, a Mikó utca 8. szám alatt.

A grófnő neve azonban nemcsak erről a kedves szokásról ismert, hanem az első magyar óvoda megalapításáról is. 1828-ban ő alapította meg az Angyalkertet, amely egész Közép-Európában az első „kisdedóvó” volt.

Az intézmény a mai bölcsődék és az óvodák elődjeként jött létre. Elsődleges célja az volt, hogy a szegény sorsú családok gyermekeinek napközben felügyeletet biztosítson. Az Angyalkertben azonban nemcsak vigyáztak a kicsikre, hanem oktatási és nevelési tevékenységet is végeztek, amivel jelentős terhet vettek le a dolgozó anyák válláról.

Ebben az időben ugyanis mindennaposak voltak az olyan tragikus újsághírek, amelyek magukra hagyott, súlyos vagy halálos balesetet szenvedett kisgyermekekről számoltak be. A szülőknek gyakran nem volt más választásuk, mint bezárni a kicsiket a házba, amíg ők a földeken vagy a gyárakban dolgoztak. Brunszvik Teréz ezen a kiszolgáltatott helyzeten próbált változtatni, elsők között hívva fel a figyelmet a legszegényebb gyermekek védelmére.

Az Angyalkert falai között gyúltak meg először a gyertyák a magyar karácsonyfán, valószínűleg 1828-ban vagy 1829-ben. Egyes feljegyzések szerint a grófnő már 1824-ben, Martonvásáron is állított fát a családjának.

A szokás eredetileg Németországból indult, ahol a 18. században vált általánossá. A magyarországi meghonosításban kulcsszerepük volt a kiterjedt osztrák és német rokonsággal rendelkező főúri családoknak.

A fenyőállítás hagyománya gyorsan hódított. A 20. század elején a szokás fokozatosan eljutott a falvakba és a paraszti háztartásokba is. Kezdetben sok helyen csak egy mestergerendáról lelógatott borókaág vagy egy kisebb fenyőág jelképezte az ünnepet, amelyet almával, dióval és pattogatott kukoricával díszítettek.

Nyitókép: Karácsonyfa 1908-ból (kép forrása: Fortepan/Schmidt Albin)