RIA-RIA

Az Esztergomnál elsüllyedt "kincses gályák" rejtélye 2026. febr. 12.

95 éve, azaz 1931. február 12-én írta meg az Esztergom és Vidéke, hogy felcsillanhat a remény az Esztergomnál elsüllyedt "kincses gályák" kiemelésére.

A Habsburg Mária „kincses gályája” körüli történet a magyar történelem egyik ismert legendája, amely az 1526-os mohácsi vészt követő meneküléshez kapcsolódik.

A mohácsi vereség után II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné Budáról Bécsbe menekült. A kísérete mintegy 60 hajóból állt, amelyeken az udvartartás mellett az állami kincstár jelentős részét, az egyházi kincseket és saját ékszereit is szállították.

A legenda szerint az egyik kincsekkel megrakott gálya elsüllyedt.

2006-ban Esztergom és Pilismarót térségében a Duna alacsony vízállásánál búvárrégészek egy középkori hajóroncsot találtak.
A kutatók feltételezik, hogy ez a roncs lehetett a királyné flottájának egyik egysége, amely a kincsek egy részét szállította.

A történészek szerint a flotta többek között arany- és ezüsttárgyakat, drágaköveket, valamint a királyi levéltár fontos iratait is magával vitte.
A roncsoknál korábban már találtak középkori pénzérméket és egyéb tárgyakat, de a "fő kincs" felfedezése még várat magára.
Bár a teljes „kincses gályát” a mai napig nem emelték ki, a hajóroncs létezése és Mária királyné kincsekkel teli flottájának története valós történelmi alapokon nyugszik.

20 éve a National Geografic így írt a témáról:

"2006-ban a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat búvárrégészeti Szakosztályának, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kutatói a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Körének támogatásával egy rövid felderítést végeztek a Duna egyik zátonyán.
A rendelkezésre álló rövid idő, valamint a felderítést segítő infrastruktúra hiánya miatt akkor nem találtak hajót, azonban egy őskori leletekben gazdag területre bukkantak.
A Hungaria Nostra Foundation of Los Angeles Inc. és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megállapodása nyomán az amerikai alapítvány 10.000 dolláros támogatást nyújtott Mária királyné 1526-ban Esztergom térségében elsüllyedt hajóinak felkutatására – adta hírül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
A sajtóközlemény szerint nem tudni, hogy pontosan mit szállítottak az elveszett hajók, mint ahogy pontos lelőhelyükről sem maradt fenn adat.
A Dunakanyarban azonban máig legendák keringenek mesés kincset talált halászokról. Kotrásokból és kis víznél gyűjtőktől több érdekes lelet is bekerült a térségből a múzeumokba.
Az egyik beszámoló szerint az egyik zátony oldalából nagy méretű deszkák, gerendák látszottak ki, innen került elő egy ún. iszkába szeg (a hajók tömítését a deszkák közé erősítő kapocs), amely egyértelműen fa hajóroncsra utal.
Az új kutatás során a szonár segítségével nagyobb területet lehet átfésülni, így a merüléseket az ígéretesnek mutatkozó pontokon lehet végrehajtani. A régészek reményei szerint számos új lelőhelyet, közöttük hajóroncsokat találnak. További merülésekkel, feltárásokkal reményeik szerint azonosítani tudják Mária királyné híres hajóit is.
Az amerikai támogatás segít a technikai háttér megteremtésében és a kutatás első szakaszának elindításában.
A búvárrégészek a további kutatás forrásait szponzoroktól és pályázatok útján szeretnék előteremteni.
A program tavasszal indul, az első merüléseket nyár elejére tervezik."

És akkor jöjjön a még korábbi, ma 95 éves cikk:

"Kiemelik az elsülyesztett kincses gályákat a Duna mélyéről.
A mult év őszén már irtunk azokról a kincses hajókról, amelyek négyszáz évvel ezelőtt Esztergomnál a Dunában elsüllyedtek.
Már tavaly felvetődött a terv, hogy a kincses hajókat ki kell emelni.
A tervvel most komolyan foglalkozik Gerevich Tibor egyetemi tanár, a római Collegium Hungaricum igazgatója, hogy amint az olaszok kiásták a nemi-i tó mélyéről Caligula császár gályáit, úgy nekünk is ki kellene emelni a Duna iszapjából azt a két gályát, amelyek a mohácsi vészt követő időkben, Esztergom közelében süllyedtek a Dunába és amelyek igen értékes kincsekkel voltak megrakodva.
-A gályák Mária királyné hajóhadához tartoztak, amelyen Budavára és Visegrád kincseit igyekezett Ausztriába menteni, amikor a mohácsi csata másnapján értesült arról, hogy minden elveszett.
Amikor az udvari hajók Esztergom tájékára értek, baj történt.
Orbán Endre esztergomi várnagy és Kun Pál szatmári főispán fegyveres embereivel megtámadták a hajókat és kettőt közülök elsüllyesztettek.

Nem rablási szándékkal történt ez a támadás, hanem azért, mert a Szapolyai-párti hazafiak nem jó szemmel nézték, hogy az ország kincsét az idegen származású királyné kiviszi a határon túlra. 

A királyné és a megmaradt kincsek sértetlenül érkeztek Pozsonyba, amelyeket később Ferdinánd Bécsbe vitetett.
Gerevich Tibor, aki akciót indított a Duna fenekére süllyedt gályák kiemelése iránt, úgy véli, hogy minden bizonnyal nagyértékű rakományokkal voltak azok is tele, csakúgy, mint a többiek.
Ennek a két gályának rakományára, mint magyar eredetű műkincsekre való igényünk szerepelt azon az előterjesztésen, amelyeket a béketárgyalások elé terjesztett a magyar kormány és amelynek helyt is adtak akkor.
Sajnos, a mai nehéz viszonyok között a magyar kormány nem tudja erre a célra a szükséges tőkét előteremteni, noha ez befektetésnek is jó lenne és mint az olasz példa mutatja, az idegenforgalom növeléséhez is nagyban hozzájárulna.
Értesülésünk szerint már jelentkezett egy külföldi tőkecsoport, amely bizonyos feltételek mellett hajlandó volna a költségeket fedezni.
Ha ezzel a tőkecsoporttal sikerül megegyezésre jutni, akkor még ez évben kiemelik a Duna iszapjából Mária királyné kincses gályáit."

Ha a Duna visszatér a szokásosnál alacsonyabb szintjére, a kincsvadászok újból nekiindulhatnak...

Illusztráció: Habsburg Mária magyar királyné portréja

Forrás: esztergom anno / Facebook