LIBERNYÁKULUM
Az EU Bíróságától vár választ a szlovák Alkotmánybíróság az azonos neműek házasságának ügyében
2026. aug. 3.
Újabb olyan jogvita került az Európai Unió Bírósága elé, amelyben az uniós jog és a tagállamok alkotmányos szabályozása találkozik.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett annak tisztázására, hogy az uniós jog miként viszonyul a szlovák állampolgársági szabályokhoz egy azonos neműek között külföldön kötött házasság esetében.
Az ügy középpontjában egy szlovák állampolgár alkotmányjogi panasza áll. A panaszos egy Európai Unión kívüli országban kötött házasságot azonos nemű partnerével, majd megszerezte annak az államnak az állampolgárságát. A Belügyminisztérium ezt követően megállapította, hogy a hatályos törvények alapján elveszítette szlovák állampolgárságát.
A szlovák jog szerint ugyanis az, aki önként veszi fel egy másik ország állampolgárságát, főszabály szerint elveszíti a szlovákot. A törvény ugyanakkor kivételt is ismer: nem szűnik meg a szlovák állampolgárság, ha valaki házastársa állampolgárságát a fennálló házasság ideje alatt szerzi meg.
Éppen ez a kivétel vált a jogvita központi elemévé. Szlovákia Alkotmánya ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő egyedülálló köteléke. Ennek alapján a szlovák állam nem ismeri el házasságként a külföldön kötött azonos neműek házasságát sem, így a kivételszabály alkalmazása is kérdésessé vált.
Az Alkotmánybíróság ezért az Európai Unió Bíróságához fordult. Arra vár választ, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. és 21. cikke – amelyek az uniós polgárságot és a szabad mozgás jogát szabályozzák – lehetővé teszik-e azt a jogértelmezést, amely szerint egy uniós polgár elveszítheti állampolgárságát ilyen esetben, miközben egy különnemű házaspárra a törvény kivételt biztosítana.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió Bírósága előtt nem az a kérdés, kötelezhető-e Szlovákia az azonos neműek házasságának elismerésére. Az eljárás kizárólag arra irányul, hogy az állampolgárság elvesztésének jelenlegi szabályozása összeegyeztethető-e az uniós jogból fakadó jogokkal.
Az Alkotmánybíróság második szenátusa Peter Molnár vezetésével az alkotmányjogi panasz elbírálását az uniós bíróság döntéséig felfüggesztette. Az EUB ítélete iránymutatást adhat arra nézve, hogy a jövőben miként kell alkalmazni a szlovák állampolgársági szabályokat olyan esetekben, amikor azok az Európai Unió jogával kerülnek összefüggésbe.
Az ügy ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Bírósága egyre gyakrabban kap szerepet olyan kérdések eldöntésében, amelyek a tagállamok alkotmányos identitását, családjogi szabályozását és állampolgársági rendszerét is érintik.
Harras Rudolf



