LIBERNYÁKULUM

Az EU egy új Orbán miatt retteg 2026. nov. 12.

Az Európai Unió úgy gyorsítaná fel a következő bővítési hullámot, hogy közben biztosítékokat építene be az új tagállamok csatlakozási szerződéseibe. A tervek között szerepel, hogy az újonnan belépő országok az első években bizonyos ügyekben ne akadályozhassák egyedül az uniós döntéseket, súlyos jogállamisági visszalépés esetén pedig akár szavazati jogaik felfüggesztésére is lehetőség nyílna. A vita különösen aktuális, mivel Montenegró csatlakozási tárgyalásai már a végső szakaszhoz közelednek.

Az Európai Bizottság októberben ismertetett bővítési reformcsomagja szerint az új csatlakozási szerződésekben erősebb biztosítékokat kellene alkalmazni arra az esetre, ha valamely új tagállam a belépése után eltérne a tárgyalások során vállalt kötelezettségeitől. A legsúlyosabb, az uniós alapértékeket érintő esetekben ezek az intézkedések akár a Tanácsban gyakorolt szavazati jog ideiglenes felfüggesztéséig is elmehetnének.

A javaslat másik, politikailag érzékeny eleme szerint egy új tagállam korlátozott ideig vállalhatná, hogy nem blokkolja a további EU-bővítést vagy a kétoldalú viták rendezéséhez kapcsolódó döntéseket. Ez nem általános vétójog-megvonást jelentene: az EU-ban továbbra is több olyan terület maradna – például a közös kül- és biztonságpolitika, a hosszú távú költségvetés vagy új tagállam felvétele –, ahol jelenleg egyhangúság szükséges.

Nem nehéz a felvetést olyan színben látni, ami a nemzeti érdekeket védő vezetők, elsősorban Orbán Viktor korábbi politikájára adott reakcióként értelmezni.

Az előző magyar miniszterelnök korábban több ízben is élt a vétó eszközével, hogy ezzel országa érdekeit az EU-s törekvések elé helyezze. 

Most Brüsszel az új tagok jogait kívánja korlátozni azért, hogy később ne jelenhessen meg egy újabb, a közös döntéseket rendszeresen blokkoló tagállam.

A Bizottság hivatalos indoklása ennél persz általánosabb, álságosabb: arra hivatkozik, hogy egy 30 vagy annál is több tagú Unióban gyorsabb döntéshozatalra és erősebb garanciákra lesz szükség.

Az elképzelés része az is, hogy egyes területeken már a jelenlegi tagok között is szélesebb körben alkalmazzanak minősített többségi szavazást. A Bizottság például a szankciók, az adócsalás elleni fellépés és bizonyos energiaügyi adóintézkedések esetében látna lehetőséget erre. Ehhez részben a jelenlegi uniós szerződésekben szereplő úgynevezett áthidaló záradékokat használnák.

Montenegró lehet a kísérleti egér

A kérdés azért vált sürgetővé, mert Montenegró közel került csatlakozási tárgyalásainak lezárásához. November elejére a 33 tárgyalási fejezetből 23-at ideiglenesen már lezártak, az Európai Bizottság pedig reálisnak tartja, hogy a fennmaradó fejezetekről szóló tárgyalások még 2026 végéig befejeződjenek. Maga a tagság azonban csak ezután következhet, és a csatlakozási szerződést valamennyi jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell.

A Bizottság kifejezetten azt tervezi, hogy 

Montenegró csatlakozási szerződésében alkalmazza először az új, megerősített biztosítéki rendszert, amely később precedenst teremthet Albánia, Moldova, Ukrajna vagy más tagjelöltek számára is.

Ez ugyanakkor még nem kész jogszabály. Az új feltételekről a tagállamoknak is meg kell egyezniük, a csatlakozási szerződés tartalmát pedig végül minden érintett félnek jóvá kell hagynia. Az EU jelenlegi szabályai szerint új tag felvételéhez továbbra is egyhangú döntés szükséges.

A vita így két külön kérdésről szól egyszerre. Az egyik, hogyan lehet megakadályozni, hogy a bővítés után egy-egy ország tartósan megbénítson közös uniós döntéseket. A másik pedig az, hogy 

mennyire lehet eltérő jogokat biztosítani a régi és az új tagállamoknak anélkül, hogy ezzel ténylegesen kétsebességes tagság jönne létre.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a tervezett korlátozások ideiglenesek, célzottak és visszafordíthatók lennének. Ettől azonban a kérdés politikailag aligha lesz kevésbé kényes. Ha Montenegró és a későbbi tagjelöltek úgy lépnek be az EU-ba, hogy bizonyos döntési jogaik kezdetben szűkebbek a régi tagokénál, az valóban új fejezetet nyitna az uniós bővítés történetében.

Forrás: Magyar Nemzet