ZSÍR

Az óceán legmélyére, és tovább 2024. febr. 17.

A világ legmélyebb pontján kevesebb ember fordult meg, mint a Holdon, hiszen az extrém körülmények még a legmodernebb kütyüket is próbára teszik. A mélység viszontagságainak ellenére azonban több élőlény is békésen éldegél odalenn, sőt, nemrégiben (sajnos) még egy műanyag zacskó is felbukkant az óceán fenekén.

Földünk legmélyebb pontja, a Csendes-óceán dél-nyugati részén található Mariana-árok 11 035 méter mély, ami nagyjából azt jelenti, hogy ha a Mount Everestet (8849 méter) belehelyeznénk, a csúcsa több mint 2 kilométerrel a tengerszint alatt lenne.

A szédületes mélységben uralkodó nyomás nagyjából 1100 bar, ami – gyakorlati példával szemléltetve – körülbelül ötven Boeing 747-es repülőgép súlyának felel meg. A hihetetlen mélységnek köszönhetően a Mariana-árokban állandóan koromsötét van. 1000 méteres mélység alatt már egy darab fénysugár sem tudja magát átpréselni az óriás víztömegen, így a szakirodalmak a világóceán 1000 méter alatti zónáira abisszális, vagy sötét zónaként hivatkoznak. Az óriási nyomás és a sötétség mellett a víz hőmérséklete sem mondható épp emberbarátnak. Az óceán vize itt csak kicsivel táncol a 0°C felett, és 4°C-nál sosem merészkedik feljebb. Ember (vagy inkább állat?) legyen a talpán, aki képes alkalmazkodni ezekhez a zord körülményekhez. A természet azonban ezúttal is csak ennyit mondott: „Fogd meg a söröm!”

Bár nehéz elhinni, de odalenn is folyik ám az élet. Halak, rákok, polipok, különféle mikroorganzimusok és tengeri uborkák is vígan éldegélnek az árok mélyén fagypont közeli vízben lubickolva, nulla fény mellett. A természet gondoskodott róla, hogy életfunkcióikkal a hatalmas nyomás ellenére se legyen gond.

Az itteni élőlények többsége – feltételezhetően a kedvezőtlen körülmények hatására – kisebb méretű marad, azonban előfordul, hogy feltűnik egy-két lázadó, mint az Amphipoda-rendbe tartozó Alicella gigantea óriásrák, amely akár 40 cm nagyságúra is nőhet (igen, ez odalenn már valóságos óriásnak számít).

A Mariana-árok mélységét először 1875-ben mérte fel a Challenger nevű brit hajó egy kötél segítségével. A mérési adatok nagyjából 8164 métert mutattak, így már akkor elkönyvelték a világ legmélyebb pontjának.

Az expedícióra használt hajóról kapta a nevet a Mariana-árok legmélyebb pontja, a Challenger-mélység. Később, 1951-ben a technika fejlődésének hála képesek voltak feltérképezni az árok valódi mélységét is. 1960-ban aztán Jacques Piccard, valamint Don Walsh, az amerikai haditengerészet hadnagya a Trieste fedélzetén 4 óra 47 perc alatt lemerészkedett a mélybe. Ezzel olyan rekordot állítottak fel, amelyet a mai napig senkinek sem sikerült megdöntenie (az akkori mérési adatok szerint 11 521 méterre merészkedtek, később azonban kiderült, hogy a valós adat valahol 10 911 és 10 994 méter között mozoghat). 2012-ben James Cameron filmrendező is szerencsét próbált, a Deepsea Challenger fülkéjében 10 898 méterig merült, őt pedig Victor Vescovo követte 2019-ben, aki 10 927 méterig jutott.

A Mariana-árok mélyére természetesen rendszeresen küldenek különféle kutatásra és megfigyelésre fejlesztett, speciális kütyükkel felszerelt gépeket, de elképzelhető, hogy a technológia vívmányainak hála hamarosan egyszerű turistavízummal is eljuthatunk majd a földünk legmélyebb pontjára.

nyitókép: www.scientificamerican.com

Sárai Erika