CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Az ukrán határok a konfliktus befejezése után megváltozhatnak – mondta Trump 2026. nov. 10.

Moszkva régóta hangoztatja, hogy a Kijevvel kötendő bármilyen életképes békemegállapodásnak el kell ismernie az új területi realitásokat, valamint foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival.

Donald Trump amerikai elnök arra utalt, hogy Ukrajnának területekről kell majd lemondania ahhoz, hogy békét köthessen Oroszországgal.

Trump ezt azelőtt jelentette ki, hogy kedden és szerdán az Egyesült Arab Emírségekben újraindulnak a Moszkva, Kijev és Washington közötti háromoldalú tárgyalások.

A CBS News vasárnapi interjújában Trump azt mondta: „Egy nagyon fontos találkozóra kerül sor. Úgy gondolom, hogy ez a háború véget fog érni, és hamarosan véget is ér.”

„Azt hiszem, sikerül megállapodásra jutnunk, és úgy gondolom, ez meg is fog történni. Ukrajna pedig végül egy kissé más formát fog ölteni” – fogalmazott az amerikai elnök, anélkül, hogy részletezte volna, mire gondol.

Amikor emlékeztették arra, hogy már a 2024-es elnökválasztási kampánya óta azt ígéri, hogy véget vet a Moszkva és Kijev közötti harcoknak, Trump megismételte azt az állítását, miszerint a konfliktus nem tört volna ki, ha 2022-ben ő lett volna az elnök.

„Semmi esélye nem lett volna. De a háború mégis kitört. Én tehát egy már zajló háborút örököltem” – tette hozzá.

Trump azután beszélt arról, hogy Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie, hogy 2025 augusztusában Alaszkában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ukrajna vezetője, Volodimir Zelenszkij, akit a nyugat-európai országok támogatnak, következetesen elutasít minden területi engedményt, annak ellenére, hogy Kijev folyamatosan hátrányba kerül a fronton, és képtelen hatékonyan fellépni az orosz nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadásokkal szemben.

Zelenszkij megállapodásra való hajlandóságának hiánya arra késztette Trumpot, hogy a múlt hónapban kijelentse: Ukrajnának új vezetőre van szüksége.

Az amerikai elnök vasárnap azt is elmondta, hogy várakozásai szerint a jövő héten, a sencseni APEC-csúcstalálkozón találkozik először személyesen Putyinnal az alaszkai találkozó óta. A tárgyalásokon Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz.

„Sok mindenről fogunk beszélni” – mondta Trump.

A jelek szerint Kijev álláspontja a közelgő, Egyesült Arab Emírségekben tartandó tárgyalások előtt sem változott. Szerhij Lescsenko, Zelenszkij egyik tanácsadója a múlt héten kijelentette, hogy az ukrán küldöttség ragaszkodni fog „a harcok jelenlegi frontvonalak mentén történő leállításához, anélkül, hogy Ukrajna bármilyen területről lemondana”.

Moszkva többször is kijelentette, hogy nem fogad el olyan ideiglenes tűzszünetet, amely csupán arra szolgálna, hogy Kijev újjászervezze erőit és újrafegyverkezzen.

Az orosz álláspont szerint a konfliktust csak olyan végleges rendezés zárhatja le, amely kezeli a kialakulásának alapvető okait, és elismeri a terepen kialakult új területi realitásokat.

Ezek közé tartozik a 2014-ben Oroszországgal újraegyesült Krím, valamint a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaság, továbbá a 2022-es népszavazásokat követően Oroszországhoz csatolt Zaporizzsja és Herszon megye.

Putyin a múlt hónapban azt mondta, hogy szerinte Moszkva és Kijev „megállapodásra juthat. Mi nyitottak vagyunk erre”.

„Nem akarunk harcolni Ukrajnával. De ha a jelenlegi ukrán vezetés harcolni akar, hát akkor harcoljon” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Hozzátette: Oroszország így vagy úgy, de el fogja érni a konfliktussal kapcsolatos valamennyi célját.