CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Az USA kiszervezi az ukrán háborút Európának 2024. jan. 15.

Olybá tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden és a mögötte álló Demokrata Párt is teljes gőzzel megkezdte a kampányát az év végén esedékes elnökválasztásra ráfordulva.

Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy végleg (?) elzárta azokat a pénzcsapokat, amelyek 1) életben tartják Ukrajnát a háború kitörése óta, 2) roppant népszerűtlenek. Ne legyenek kétségeink, Bidenék a legapróbb részletekig szondázzák az amerikai közvéleményt, és ahogyan Németországban is, úgy az Egyesült Államokban is pontosan érzékelik az emberek, hogy miért megy nekik rosszul, miközben a kormányzat dollár- és eurómilliárdokkal töm ki egy megnyerhetetlen háborún nyerészkedő, korrupt rezsimet. 

Németország forrong, az USA reménykedik egy más, egy jobb elnök érkezésében.

Nem is véletlen, hogy a nyári madjnem-államcsőd után egyre inkább megnyirbálták a Kijevnek szánt támogatásokat, mára pedig eljutottunk odáig, hogy nullára csökkentették. Persze nem kell félnünk, nem akar magának Washington egy újabb Vietnámot vagy Afganisztánt, szépen kiszervezte a háború további finanszírozását (és megvívását) Európának. 

És itt nem csak azokról a milliárdokról beszélünk, amelyeket az Európai Unió példának okáért Magyarországtól lenyúlva próbál eljuttatni az ukrán vezetésnek. Hagyjuk is most ezt a témát, hiszen 

az ukrán demokrácia anyagi terheit még évtizedeken át fogjuk nyögni, hiszen a mi pénzünkből fogják felépíteni az új Ukrajnát, míg az anyagi haszon egy jelentős része történetesen a Biden család zsebében fog kikötni,

ahogy arról az olvasóink bizonyára tudnak. Igen, ezek azok a bizonyos információk, ami miatt Donald Trumpot letiltották anno a régi Twitterről, és amelyekről az amcsi baráti sajtó mélyen hallgatott, illetve hallgat máig. 

Sokkal fontosabb azonban az anyagi vonzat mellett az, hogy magát a háborút is kiszervezné Európának a helytartóként viselkedő USA. A helyzet annyira nem vicc, hogy a német sajtó már konkrét háborús dokumentációról számolt be. A Mandineren megjelentek értelmében 

már februárban megkezdődene a több százezer NATO-katona bevetése, ami egy 2025 nyarán kitörő NATO-Oroszország háborúban csúcsosodna ki. 

A német Bild információ szerint kontkért forgatókönyv létezik már, ami felvázolja, hogyan eszkalálódik majd a helyzet. 

A dolog pikantériája, hogy az USA által pénzet (legalábbis idáig pénzelt) háború mellett sorra nyílnak az új frontvonalak, melyek akár kritikus szintig is megoszthatják a világ vezető katonai hatalmának figyelmét és erejét. 

Ukrajna mellett:

• az Izraeli-Hamász háború szövetségesi szinten leköti az Egyesült Államok figyelmét, hiszen Izrael legfőbb katonai támaszáról beszélünk. Olyan ellenfelek állnak a partvonalon bevetésre várva, mint az Izraellel és az USA-val végtelenül ellenséges atomhatalom Irán. 
• a jemeni Húszi-lázadók ellen de facto már háborúban áll az Egyesült Államok. Az 1990-ben alakult, majd 2014-ben Jemen fővárosát is elfoglaló terrorszervezet mögött ismét csak Irán találjuk. A Vörös-tenger kijáratát ellenőrző terroisták komoly geostratégiai erőt képviselnek ezekben az időkben, így az USA mellett Nagy-Britannia is szembeszállt a húszikkal. A történelmi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az iszlám radikalizmus elleni harc egy Hydra elleni harc: ha levágjuk egyik fejét, kettő másik nő a helyére.
• Tajvan és Kína konfliktusa mind közül a legnagyobb veszélyforrás a világ békéjére nézve. Ahogyan az Egyesült Államok kvázi felségvizeinek tekinti a Csendes-óceánt, úgy Kína igyekszik ezt a hegemóniát felszámolni. A hétvégén lezajlott tajvani választások az eddigi kormánypárt győzelmét hozták, így a konfliktus további mélyülése várható. És ahogy Izrael esetében, úgy Tajvan esetében sem létezik olyan forgatókönyv, hogy abból kimaradjon az Amerikai Egyesült Államok. 

A fenti konfliktusok mindenegyike – az orosz-ukrán háborút is beleértve – potenciális világháborús gócpont.

Abból pedig, hogy Kijevet látszólag magára hagyta Washington az következik, hogy maguk is érzékelik, túl messzire mentek, így próbálnak időt nyerni:vagy megnyeri Biden az őszi választásokat, és visszatér Ukrajna problémájához, vagy elveszíti, és az már amúgy sem az ő baja lesz.

Politikai marketing szempontjából ennél jobb pillanatot keresve sem találhatott volna Washington, hogy kihátráljon egy olyan harcból, amit nem nyerhet meg nyílt beavatkozás nélkül, ami pedig világégést jelentene. 

Így pedig Biden a kezét mosva fordulhat rá az őszi elnökválasztásra: ő, aki semmiről sem tehet, de aki mindent megtett. A kérdés már csak az, hogy elhiszi-e még bárki is, amit mond a finoman szólva is botrányos körülmények között megválasztott elnöknek. A németek már egy szavát sem hiszik.

Nyitókép: AP