CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Az USA újabb szankciókat vezetett be kubai szervezetek ellen 2026. aug. 21.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön újabb amerikai szankciókat jelentett be kubai szervezetek ellen, köztük a szigetország építésügyi minisztériumával szemben. 

Az új intézkedések több, a fémiparban és a bányászatban működő kubai állami vállalatot is érintenek. Rubio szerint ezek „a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok ellenőrzésén keresztül fenntartják a rezsim elnyomó gépezetét”.

Szankciós listára került a Kubai Népek Barátságának Intézete (ICAP) három vezetője is. A szervezet a kubai hatóságok szerint nemzetközi brigádokat fogad a szigetország különböző létesítményeiben.

A szankcionált elnök, Fernando González Llort az Egyesült Államokban kémkedésért 15 évet töltött börtönben. Az amerikai külügyminisztérium szerint Kubába való visszatérése után az ICAP vezetőjeként továbbra is azon dolgozott, hogy destabilizálja az Egyesült Államokat.

„A mai szankciók egyértelműen megmutatják, hogy a Trump-kormányzat nem fogja tolerálni a kubai rezsim azon törekvéseit, hogy finanszírozza elnyomó politikáját, illetve folytassa az évtizedek óta tartó Amerika-ellenes felforgató tevékenységét” – mondta Rubio.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter válaszában azzal vádolta Washingtont, hogy szándékosan akarja károsítani a kubai gazdaságot, és meg akarja akadályozni a kormányt az alapvető szolgáltatások biztosításában. Szerinte a szankciók akadályozni fogják az élelmiszerek, gyógyszerek és orvosi eszközök beszerzését.

Az újabb intézkedések akkor lépnek életbe, amikor Donald Trump kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol Havannára. Augusztus elején az Egyesült Államok nyolc kubai tisztségviselő, köztük Álvaro López Miera, a fegyveres erők tábornoka, valamint öt állami vállalat ellen is szankciókat vezetett be. 

Ez tovább csökkentette a külföldi vállalatok és befektetők érdeklődését Kuba iránt.

Az év elején Trump olajblokádot és további intézkedéseket is bevezetett Kubával szemben. ENSZ-szakértők szerint ezek tovább súlyosbítják az ország gazdasági problémáit, és hozzájárulnak a kiterjedt áramkimaradásokhoz. A válság különösen a nőket, a gyermekeket, az időseket és más kiszolgáltatott csoportokat sújtja.

A Trump-kormányzat Kubát az amerikai nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolja, többek között azért, mert Washington szerint kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Kínával és Iránnal. 

Az utóbbi időszakban azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az amerikai vádak is, amelyek szerint Havanna kapcsolatban áll az Egyesült Államokban működő baloldali mozgalmakkal.

„A kubai rezsim régóta támogat egy kiterjedt felforgató hálózatot az Egyesült Államokban, amelynek célja, hogy azonosítsa, kiképezze és radikalizálja a felforgató szándékú személyeket. Ez a hálózat nagyrészt oktatási vagy kulturális csereprogramok álcája alatt működik” – mondta Rubio.

A külügyminiszter szerint a kubai rezsim néhány nappal ezelőtt Fidel Castro kommunista vezető és diktátor születésének 100. évfordulóját is megpróbálta felhasználni a hálózat újjáélesztésére, és újabb nemzetközi szimpatizánscsoportot vitt Havannába, hogy kapcsolatokat építsenek ki a rezsim képviselőivel. Rubio további részleteket nem közölt.

teraz.sk/P7

Nyitókép: Getty Images