CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Az utca cucca 2025. jún. 7.

Jókat mosolygom az impozáns Reels-eken, amiket futószalagon gyártanak a médiában. Az éremnek két oldala van: valamilyen indíttatásból a kisemberek élete, illetve körülményei érdekelnek, nem a kőgazdagok játszadozásai és flancolása.

Érdekes „csendéleteknek” lehetünk szem- és fültanúi, ha kicsit körbenézünk, figyelünk. Mivel a víz közelsége nyugtató hatással van rám is, akárcsak jónéhány emberre, így gyakran felkeresünk a barátnőm társaságában egy-egy partot, a partik valamilyen szinten háttérbe húzódtak. Antiszociálisok lettünk? Nem, nem hinném, csak az ember nemi szerve, töke már tele van sok mindennel és mindenkivel.

A Duna, a Vág, a Holt-Vág: bármikor jöhetnek, és sokkal jobban kikapcsolnak, mint a nyüzsi.

Szóval a sikeres pápaválasztást idéző DPF-filteremmel átnyargaltunk a legkisebb is számít üzletkomplexumba, majd szendviccsel és túrós édességgel elhelyezkedtünk a privát Duna-partinkon, konkrétan egy padon.

A híd mellett – nevezzük úgy – a felvidéki oldalon bazi villák, pöpec hibridautók: értsd a meghajtásukhoz szükséges energiát több, egymástól eltérő elven működő erőforrásból nyerik. Kapísi?

Erre mit látunk az ellenőrzött hídon? Hibbant puják extrém sportot űznek: cirkuszba készülnek, vagy próbálkoznak mihamarabb a fénybe érni, mivel artistákat megszégyenítő módon sétálgatnak a konstrukción. A születésnapokra rendelhető helyi Pókember órákat vehetne tőlük! Rájuk kiabál az ember, vagy hívna közeget, addigra köddé válnak.

Amint figyeljük az inasok szédületes mutatványait, berobogott rozzant biciklivel és Billás táskával egy komoly csávó, aki hajnyírót vett elő és tükröt: kihasználva az ingyenes áramforrást, még dugott is. Negyedóra alatt megborotválkozott, felnyírta oldalt a haját.

A barbár barber magának is elintézi.

Elszívott egy csavart cigit, majd köpött egy nagyot. Randira mehetett, esetleg a palackokat visszaváltani, a fene tudja. A méternél magasabb gaztól nem tüsszögött: magasról tett az allergiára.

Aztán vannak a kutyások, akikről rengeteget regélhetnék. Egy fiatal srác a stégen gitárral a kezében Banderasra hajazna: pengeti rendületlenül. A tok is játszik.

Úgy döntöttünk, az ingyencirkusz és a szépségszalonos szemmelverés meg a koncert után sétálunk egyet a milliomos negyed környékén. Pár méterrel odébb robotfűnyírók, drónikázások, flancolás ezerrel. Akkora hodályok, hogy Indiana Jones is a közönség segítségét kérné lányos zavarában.

Pálmafák és egzotikus elemek, ez már döfi, de minek? Nekem ez életidegen, inkább Bagirát kerestem, ha már...

Rájöttem, sokkal jobban érdekel, szórakoztat és közelebb áll hozzám az utca cucca, mint a francos és flancos rongyrázás, valamint a magamutogatás. Embere válogatja. Én már csak ilyen vagyok...

A szerző felvételei