7832

Az utolsó gyertya margójára 2025. dec. 22.

Tegnap, ami a gondolatok írásakor ádvent negyedig vasárnapját jelentette, meghallgattam az igehirdetést Vágsellyén. Közben elhangzott a prédikációban az a kérdés is:

Mivé lett a világ?

Nem ez volt az igehirdetés gerince. De tudom, hogy az itt közölt cikkeket és gondolatokat olvasva is megcsóváljuk a fejünket és elmormoljuk a kérdést. Szinte a gondolatainkba mélyedésünk kezdőpontjává válik. Hívő körökben, még egy “jaj, Istenem” is elé kerül.

Nem jó meditáció ez. Nem jól kezdődik az a magunkba fordulás. Nem megy jó irányba az az imádság.

Az első gyertyához azt írtam, hogy közeledik, eljön, megérkezik, hozzájárul. Írtam, hogy az ádvent emlékeztető. Megerősítő, felkészítő arra, mi jön az ünnepekkel. Az utolsó gyertyára pedig azt a gondolatot írom ide, hogy jön. Minden alkalommal, jön, de nem kell, hogy el is menjen, mert akkor tényleg csak azt a kérdést mormoljuk majd, talán már szilveszterkor, egy héttel Szenteste után, hogy mivé lett a világ?

Az említett igehirdetés kezdő fohásza a százharmincadik zsoltárból hangzott el:

“Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt...”

A reggelt mi is várjuk. Az ünnepek örömét mi is várjuk. Akár még úgy is, hogy a Megváltó közeledik, eljön, megérkezik, hozzájárul. Csak az a kérdés, hogy Megváltó vagy Leváltó-e az, akit adventben vár a hívő ember? Miért várja az őr a reggelt? Azért, mert őrségváltás van? Addig sötét volt, rossz látási viszonyok, feszülten kellett figyelni, nehogy beosonjon a falak mögé az ellenség, vagy későn vegye észre a támadó hadsereget, de most reggel végre lemászik a falról és otthon azt mondhatja, milyen világ ez, hogy minden este feszülten figyelnem kell, mert mindenhonnan támadás ér? Vagy azért várja mert reggel már messzebbre lát. Magabiztosabb. Jobban látja, mi jön, mert már nem csak egy gyenge fáklyaláng a látóköre?

Karácsonykor jön a “reggel”. Ki-ki elmegy templomba. Éjféli misére, ünnepi műsort hallgatni, vagy a kórussal énekelni. Esetleg gyertyát gyújt, otthon a vacsorához áldást mond, kibontja az ajándékokat, mindenkit szeret. Várták ezt, “mint őrök a reggelt, mint őrök a reggelt”. Itt van lehetőségünk arra, hogy az reggel is maradjon. Az fény is maradjon. Az jó lelki látás is maradjon, és leváltsuk a múltból jelenbe mutató kérdést arról, hogy mivé lett a világ a diverzitás Mikulással, és polkorrekt Jézuskával, és inkább egy jelenből jövőbe mutató kérdést tegyünk fel:

Miért van szükség a megszületett Megváltóra?