CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Béke igen, csapatok nem: a józan Európa álláspontja 2026. jan. 7.

A párizsi csúcstalálkozó után gyorsan világossá vált, hogy nem minden európai főváros lelkesedik a háború utáni ukrajnai csapattelepítés gondolatáért. Németország, Olaszország és Csehország egyaránt jelezte: támogatás igen, katonák a terepen nem.

„Németország a háború után nem küld csapatokat Ukrajnába” – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a találkozót követően, a Bild beszámolója szerint. Merz hozzátette, hogy a német hatóságok a tűzszünet életbe lépése után határozzák meg az Ukrajnának nyújtott támogatás konkrét formáját és mértékét. Egy dolgot azonban világossá tett: Németország nem vonul háttérbe. Megígérte, hogy Berlin „továbbra is hozzájárul: politikailag, pénzügyileg és katonailag”.

Hasonlóan határozott, de óvatos álláspontot képvisel Olaszország is. Giorgia Meloni miniszterelnök kijelentette, hogy továbbra is kategorikusan ellenzi az olasz csapatok Ukrajnába küldését. Ugyanakkor hangsúlyozta:

Róma nem zárkózik el minden megoldástól, és más típusú biztonsági garanciák támogatását elképzelhetőnek tartja Kijev számára.

Prága sem lépett ki a sorból. Andrej Babiš cseh miniszterelnök a párizsi egyeztetés után közölte, hogy Csehország nem küld csapatokat Ukrajnába, és nem fog saját költségén lőszert szállítani az országnak. A cseh álláspont egyértelmű: támogatás igen, de világos határok mentén.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy egy nappal korábban Ukrajna, Franciaország és az Egyesült Királyság szándéknyilatkozatot írt alá egy többnemzetiségű haderő Ukrajnában történő telepítéséről a háború befejezése után. A politikai lendület tehát megvan, az egységes európai fellépés már kevésbé.

Ráadásul nemcsak Európán belül látszanak a törésvonalak. 

A Politico szerint az Egyesült Államok nem csatlakozott az Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló európai nyilatkozathoz.

A lap beszámolója szerint a párizsi csúcstalálkozót követően Washington nem írta alá a közös közleményt Európával és Ukrajnával a békefenntartó erőkben való részvételről. Steven Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja úgy fogalmazott: „nagyrészt teljesítettük a biztonsági garanciákat”. Ez azonban – a Politico megjegyzése szerint – nem volt elég ahhoz, hogy az Egyesült Államok nevét is rátegye a közös nyilatkozatra.

Az összkép így egyre világosabb: miközben egyes európai szereplők katonai jelenléttel erősítenék meg a békét, Berlin, Róma és Prága inkább a számolt lépések, a politikai és pénzügyi támogatás, valamint a hosszú távú stabilitás hívei. Nem látványos álláspont, de lehet, hogy épp ezért nehéz lesz rajtuk később fogást találni.

Nyitókép: Getty Images