CINK
Bencsik Gábor: kettévágott történelem
2022. dec. 31.
Azt írja Fernand Braudel A mindennapi élet struktúrái című monumentális művében, hogy az ipari forradalom kettévágta az emberiség történelmét.
Rendkívül figyelemre méltó megfogalmazás.
Braudel az ipari forradalom előtti világ évszázadait kutatva egészen új irányt szabott a történetírásnak, amikor a felszín eseménytörténete helyett a mindennapok hosszú időn át (longue durée) működő struktúráit tárta föl. Tudta tehát, mit beszél.
Azt hiszem, hogy mindannak a világmozgásnak, aminek most tanúi vagyunk, a gyökerei eddig a kettévágásig nyúlnak vissza. A változatlanság és ismétlődés évszázadai után ekkortól élünk a szakadatlan változások korában. Az, hogy a zaklatott éveket nyugalmasabbak váltják, csupán a felszín fodrozódása azokhoz a tektonikus mozgásokhoz képest, amelyek a történelem mély rétegeiben zajlanak, és időnként a felszínre törnek.
A nagy kérdés, hogy a mélység nagy kéreglemezei megtalálják-e valaha is az új helyüket, visszatér-e a változatlanság és ismétlődés longue durée korszaka.
Most úgy tűnik, hogy „soha már”, de a reményt nem szeretném föladni.
(Mostanában az 1744-1830 között élt Donát János magyar festő munkássága körül próbálok kutakodni. Megejtő az időtlensége, a képei visszarepítenek a kettévágott történelem első felébe, és ez jó érzés.)
nyitókép: Donát János
