A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
412459659 10232731157326349 7253037870602614860 n

Bendarzsevszkij Anton: A nehéztüzérség és a háborús pusztítás 2023. dec. 20.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő már több ízben is értekezett a háború hadtechnikai kérdéseiről. Legújabb Facebook-bejegyzésében az orosz nehéztüzérséget és az arra épülő katonai doktrínát elemezte.


Nem, nem igaz, hogy az orosz hadsereg „kíméletes” lenne az ukrán városokkal és civilekkel szemben. Az elmúlt két évben láttam bőven ilyen kijelentéseket. Vlagyimir Putyin is mondott már korábban ilyet.

Az igazság az, hogy ahová az ellenfél nehéztüzérsége elér, ott mindent porig rombol. Két kulcsszó van, amire figyelni kell: a „távolság” és a „nehéztüzérség”. Miközben leegyszerűsítve a nyugati katonai doktrínák a légifölény kialakítását helyezik az elsődleges fókuszba,

az orosz katonai doktrína a nehéztüzérséget teszi a középpontba.

152 és 155 mm-es tüzérségi rendszerekről beszélünk: az előbbi szovjet/orosz szabvány, az utóbbi nyugati.

A távolság a nehéztüzérség esetében általánosságban 17-40 km. Ha az orosz haderő ebbe a távolságba zavartalanul megközelíti az ellenfél települését, akkor civil lakosság ide vagy oda, ott kő kövön nem marad. Tavaly láttunk már ilyen képeket Mariupolból, ahol az épületek 98%-a megrongálódott vagy teljesen megsemmisült.

Most vannak friss képeink Marjinkáról. Marjinka egy 19. század közepén alapított ukrán település, háború előtt közel 10 ezer fős lakossággal. A legutóbbi népszámlálás alapján az ott élők több mint 70%-a ukrán anyanyelvű volt, 28% számára orosz volt az anyanyelv. Mivel a város csupán 20 km-re fekszik Donyecktől, már a 2014-es események során is kaptak ízelítőt a harci cselekményekből. 2015. júniusában a DNR erői megszegve a minszki egyezményeket megpróbálták elfoglalni a települést, de sikertelenül.

A háború első éve alatt az orosz hadsereg hosszú hónapokon keresztül próbálta elfoglalni a mindössze 2,3 négyzetkilométeren elterülő települést, de sokáig sikertelenül. Végül addig lőtték tüzérséggel, amíg földdel nem tették egyenlővé.

Marjinka elfoglalását az oroszok eddig legalább 5x jelentették be: először 2022. decemberében, majd januárban, márciusban, novemberben, végül néhány nappal ezelőtt, december közepén.

Ez utóbbi valószínűleg már tényleg igaz. A drónképek orosz milbloggerektől vannak, és december elején készültek. Ez a település már halott, nem valószínű, hogy a következő évtizedekben újjáépülne.

P.S.: Marjinka mindössze 1,7 km-re volt a 2014 óta orosz kontroll alatt lévő területektől. Tehát ennek az 1,7 kilométernek az elfoglalása tartott nagyjából két évig. Ennyit jelent egy alaposan kiépített védelem.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!