A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Berenyi jozsef Fotó HA Fevidék ma archív

Berényi: „A határozott véleményt értékelik a választók” 2021. dec. 20.

Amennyiben a hosszas előkészítést nem számítjuk, akkor is immáron több mint két hónapja, hogy – az alkotók szándékai szerint legalábbis – új korszak kezdődött a felvidéki magyar érdekképviselet életében, amelyet végül Szövetség névre kereszteltek el. Név, logó, országos elnökség van, politikai brand, üzenet és ami a lényeg: a „test”, azaz a helyi szervezetek hiányoznak. Ez tükröződik is a politikai formáció népszerűségi mutatóiban, melyek jelenleg alulmaradnak a várakozásokon. Erről, s a Szövetségen belüli törésvonalakról, a jövőépítés lehetséges útjairól beszélt kendőzetlenül a Felvidék.ma portálnak Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke.

Október másodika, Somorja: az országos kongresszuson megalakult a Szövetség. Elvileg történelmi dátumként kellene ünnepelnünk, mégis, a közösségi médiában olvasható visszajelzések alapján mintha nem így csapódott volna le ez a közvéleményben. Mi történt?

A Szövetség létrehozásával a törvény értelmében és a választók szemében megszüntettünk két politikai brand-et: az egyiket úgy hívták, hogy MKP, a másik pedig a Híd. Az MKP-nak volt körülbelül 3,5 és 4% közötti támogatottsága, a Hídnak 1,5–2%. Az Összefogást nem tudom brand-nek nevezni, mert túl rövid ideig működött ahhoz, hogy annak lehessen tekinteni. De tegyük fel, az Összefogásnak is lehetett úgy 0,5–1% közötti támogatottsága a fúzió pillanatában, ami persze inkább megérzés, mint tény.

Csakhogy nem találtuk ki, hogy mi is az a Szövetség. Egyelőre még nem tudtuk megfogalmazni rendesen, hogy mi is a „Szövetség-brand” – azon túl, hogy „egység”.

Azonban látjuk jól, hogy ez nem elég. Az, hogy egység, egyszerűen nem elég.

Azért ennél több is elhangzik, rendszeresek a sajtótájékoztatók, közlemények…

Az a koncepció, hogy naponta tartunk két sajtótájékoztatót meg kiadunk három sajtóhírt, amelyekben epés megjegyzésekkel ütjük-vágjuk a kormányt, nem hozta meg az eredményt, a támogatottságot. Ennek oka egyszerűen az, hogy nem ezt várja el tőlünk az itt élő magyarság, hogy mi legyünk a Smer vagy a Hlas magyar hangja.

Véleményem szerint a választók azt várják el tőlünk – teljes joggal –, hogy megalapozott szakpolitikai véleményeket fogalmazzunk meg azokon a területeken, amelyek a leginkább érintik a őket. Természetesen ezt szükség szerint a kormánnyal szemben is meg kell tenni szakmai érvekkel alátámasztva, korrekt hangvétellel. Ma a választóinkat és régióinkat elsősorban az egészségügy, de ezen kívül a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az oktatásügy, idegenforgalom, közlekedésügy, és egyáltalán nem utolsósorban a nemzeti közösségünket érintő ügyek érdeklik.

Talán a kórházleépítést leszámítva, amit Forró Krisztián, a Szövetség elnöke jól koordinált és a regionális politikusainkkal jól kommunikált, ma szerintem nincs téma, amivel a választópolgárok legalább néhány régióban azonosítani tudnák a Szövetséget.

Kívülről nézve úgy tűnik, van egy egységes magyar párt, amiben mindenki sütögeti a maga szalonnáját, s néhány kérdésben közösen kiállnak sajtónyilatkozatokat tenni. Ugyanakkor a tartalmi mélység, a szakpolitikai témák, amelyeket Ön is említett, sok esetben hiányoznak – márpedig ezek azok, amelyeket tematizálni lehetne, amivel meg lehetne szólítani a magyar közösséget. Jól értem tehát, hogy ezt hiányolja a Szövetségben leginkább, s ebben látja a stagnálás egyik fő okát?

Igen, abszolút jól. Ez így van.

Mi lenne akkor a megoldás? Hogy lesz három és fél százalékból minimum öt?

Mint mondtam, a mi választóinkat és régióinkat érintő területeken kell megoldásokat javasolni. Nekünk kell tematizálni és nem mások témái után szaladni. Nekünk kell javaslatokkal előállnunk, s ezekhez megszerezni a társadalmi támogatást, akár aláírásgyűjtésekkel, akár regionális vagy szakmai találkozók megszervezésével, vagy nagygyűlés összehívásával, mindezt természetesen a járványhelyzet függvényében. Ahogy már mondtam, a Szövetség eddig a legmegalapozottabban a kórház leépítések témájában és a közmédia nemzetiségi sugárzásának kérdésében járt el.

Annak köszönhetően, hogy a párt mediális megjelenítését nem az MKP-platform irányítja, pl. a megyei eredményeink szövetségi szinten csaknem láthatatlanok maradnak, pedig ezek már nem az MKP sikerei, hanem közösek.

Platformelnökként és országos elnökségi tagként ebben Önnek is felelőssége van. Mit tud tenni ennek érdekében?

Legfőképpen azt, hogy szorgalmazom. A mediális túlpörgés helyett véleményem szerint hatékony szakpolitikára van szükség. Ki kell mondani, a Szövetség eddigi mediális megjelenítésénél figyelmen kívül lett hagyva egy fontos nézőpont. A Szövetség mai vezető politikusai közül senki sem érkezett a közös pártba politikai vagy éppen közéleti előélet nélkül. Mindegyikünk megszólalásakor a választóink képzeletében ma még sokkal inkább megjelennek az előéleteink politikai-közéleti logói, mint a Szövetségé. Mellesleg érzésem szerint épp Forró Krisztián, a Szövetség elnöke ez alól a leginkább kivétel, mivel az ő személye nem jelent meg jelentős mértékben az elmúlt 10 év MKP–Híd konfliktusaiban, ezért is volt kézenfekvő annak idején, hogy neki kell lennie az egységpárt elnökének.

Azt se felejtsük el, hogy az Összefogás is az MKP-ból nőtt ki, azzal, hogy ma már a Hidat elhagyókat is tömöríti. Magyarán az előző évek konfliktusainak ők is részesei voltak.

De visszatérve a mediális megjelenésekhez, ezeket sokkal nagyobb körültekintéssel, mértéktartással és alázattal kell a jövőben kezelni. Az, hogy ebben a kérdésben az MKP arányait tekintve háttérbe szorult, természetesen a mi hibánk is, amit kezelni kell.

Mi a helyzet a Szövetség helyi, járási és megyei szervezeteinek a megalakítása körül?

Igen, a másik probléma, amit meg kell említeni, s ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy ott tartunk, ahol, az a szervezetépítés hiánya. Ennek persze van egy komoly objektív oka, a járványhelyzet, hiszen a személyes találkozók nem valósulhattak meg. De bizonyos szempontból ez a platformok közti nézetkülönbségeknek is köszönhető.

Konkrétan?

Immár másfél hónapja javasoltuk, hogy mivel országos tanácsot nem tudunk összehívni a működési szabályzat elfogadásához, ami mentén létrejöhetnek a helyi szervezetek és a járási, megyei szervezetek, ezért legalább fogadjunk el olyan irányelvet vagy szabályzati kivonatokat átmenetileg, akár az országos elnökség szintjén, ami alapján létrejöhetnek az említett szervezeteink. Sajnos ez a javaslatunk nem ment át.

Miért nem ment át a javaslat?

Az ellenvélemény az volt, hogy nem lehet „kivonatot” a működési szabályzatból elfogadni, hanem az egészet kell elfogadni egyszerre. Én ezt időhúzásnak tartom, és ez rendkívüli módon elbizonytalanítja elsősorban az MKP-platform helyi szervezeteit, mert már régen szerették volna létrehozni a helyi és járási szervezeteket.

A másik két platformnak e területen való összezárását lehet úgy értelmezni, hogy az MKP alulról építkező stratégiáját akarják gyengíteni? Vagy mi az oka, hogy nem fogadták el?

Teljesen érthető, hogy az Összefogás, viszonylag új csoportosulásként még keresi az embereit helyi és regionális szinten, a Híd pedig igyekszik megtartani a lehető legtöbbet a volt tagjaikból. De az időhúzás miatt tőlünk is mennek el tagok és támogatók.

Ez a helyzet viszont így a három platform közül egyiknek sem ideális…

Ez igazán a Szövetségnek nem jó.

Az időnyerés lehet, hogy valakiknek jó, de a Szövetségnek nem jó.

Nem jó, hogy megvan a fej, az országos elnökség, de nincs meg a test – a helyi, járási, megyei szervezetek.

Hogy lesz akkor sikeres a 2022. évi megyei és önkormányzati választás?

Minél előbb le kell zárni ezt a történetet a működési szabályzattal és létre kell hozni a Szövetség helyi, járási és megyei szervezeteit, különben elbukjuk az előttünk álló helyi és megyei választásokat.

Ha az első megmérettetés, a helyhatósági, a megyei választások rosszul sülnének el, komoly kérdőjelek merülhetnek fel a parlamentit illetően is…

Ez pontosan így van, a helyi és a megyei választások jó kiindulópontot jelentenek a parlamenti választásokra, de ha az nem sikerülne, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül a Szövetség.

A platformok ügyes-bajos dolgai mellett foglalkoztatják a közvéleményt most az úgynevezett „top témák”, mint például a migráció, a klasszikus európai értékek hanyatlása, a genderlobbi megállíthatatlannak tűnő nyomulása. Szóba kerülnek ezek a Szövetség legfelsőbb szintjén?

Igen, ezen kérdésekben elég intenzív a vita, és valóban vannak olyan témák, amelyekben nagyon távol állunk egymástól – és itt elsősorban az MKP-ról és a Híd-ról van szó. Ezek közé tartoznak az európai ügyek, Magyarország, s különösen a Fidesz-kormány megítélése, de ilyen a gender-téma, vagy az azonos neműek házasságának kérdése is. Az MKP-platform természetesen a klasszikus konzervatív álláspontot képviseli, míg mások mást.

Ebben nagyon nehéz valamilyen kompromisszumot találni, mert itt a vélemények kizárják egymást. Vagy A-t mondunk, vagy B-t, vagy egy semmitmondó valamit…

A hitelességhez, meg a Szövetség arculatának kialakításához az volna a legfontosabb, hogy legyen A vagy B. A határozott véleményt értékelik a választók már most is. A semleges álláspont kommunikálásával rendszeresen találkozunk a sajtótájékoztatókon és a közleményekben, s azt is látjuk, milyen a közönség ezek iránti érdeklődése…

Ha abból indulunk ki, hogy milyen volt az egyes pártok népszerűségi mutatója a fúzió pillanatában (amint korábban is említettem), akkor elég világos, hogy a többség mit szeretne hallani. De ezekben a kérdésekben személy szerint számomra eléggé abszurd, hogy sikeres helyi és megyei megmérettetések után, valamint ismerve a parlamenti választásokon összegyűjtött párt- és preferenciaszavazatokat,

órákon keresztül kell győzködnünk a kollégákat, akik hasonló eredményeket nem tudtak felmutatni, hogy mit szeretne a felvidéki magyar választópolgárok többsége ezekben a kérdésekben hallani.

Ez a Szövetség létrejöttének sok pozitívuma mellett egy komoly negatívuma. És akkor most nagyon diplomatikusan fogalmaztam…

Azt azonban feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a korábban felsorolt témákon kívül a belpolitikai kérdésekben azért többnyire nézetazonosság van.

Hogyan lehet ezt az egészet feloldani, hogy hatékonyabb, és a választók körében sikeresebb legyen az egységes magyar párt?

Tudatosítva, hogy a platformok megléte az egyik alaptézise volt a Szövetség létrejöttének, ma azt látom, hogy

a pártszervezési kérdésekben a platformérdekek abszolutizálása zajlik. Ezért el kell gondolkodni a platform nélküli Szövetségen is!

Ez egy demokratikus működésű párt lehetne, amelyben a véleménytöbbség dönt a vitás kérdésekben. Ebbe az irányba mozdult el 1998 után nagyon gyorsan a Magyar Koalíció Pártja, amikor megszüntette a platformjait.

Akkor senki sem akarta a járási elnöki tisztségeket platformarányok szerint szétosztani. Abban az időben én a régi nagy Galántai járásban úgy lettem járási elnök 31 évesen, hogy a legkisebb platform jelöltjeként a járási közgyűlés titkos szavazással demokratikus versenyben a központi vezetőség minden beavatkozása nélkül megválasztott. Tehát egyáltalán nem automatikus, hogy a nagy platform(ok) mindent visz(nek). Ma azt látom, hogy a platformok lemerevítik és nagyon nehézzé teszik a működést.

Szerintem hosszú távon kivitelezhetetlen, hogy egyszerre építsünk platformokat és Szövetséget is. Ez nem fog sikerülni.

Az erős, markáns platformokból összerakott Szövetség úgy fog kinézni, mint amikor egy hajót mondjuk autó-, vonat- és repülőalkatrészekből raknak össze. Igaz, hogy menni fog a vízen, de folyamatosan meg fog hibásodni és csúnya lesz. Ismétlem, el kell tehát gondolkodni azon is, hogy nem lenne-e hatékonyabb a platformok nélküli Szövetség.

Ez persze nyitottságot igényelne mindenki részéről, azaz nem azt nézni, hogy ki mit veszít, hanem mit nyer egy egységes politikai képviselettel. Amikor nemcsak mondjuk, hogy szövetségben vagyunk, hanem ezt az egységet tényleg ideológiailag is képviselni tudjuk. Ez volna a leghatékonyabb…

Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma

nyitókép: HA/Felvidék.ma, archív