7832

Besztercebányai egyházmegye magyar híveinek zarándoklata Mátraverebély-Szentkúton 2024. szept. 14.

Magyarország Nemzeti Kegyhelyén immár hagyományossá vált a besztercebányai egyházmegye híveinek imanapja minden év augusztus 29-én.

Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepén, 2024. augusztus 29-én, csütörtökön a Besztercebányai egyházmegye magyar hívei zarándokolnak Mátraverebély-Szentkútra. A 11.00 órakor kezdődő szentmisét Dr. Parák József ipolynyéki esperes-plébános, püspöki helynök celebrálta. A szentmisén Hermann Áron atya, a rendház tagja prédikált.

„Keresztelő János sok mindenben Jézus előfutára. Már az ő pusztai prédikációival is Jézus eljövetelét készítette elő. Vértanúhalála pedig Jézusnak a saját halálát juttatta eszébe. Mindenkit a megtérés útjára hív. Keresztelő Szent János tudja, hogy ő Jézusnak előhírnöke. Ki is mondja, hogy neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem” – fogalmazott Herman Áron. A ferences atya a prédikációja végén Dsida Jenő Tekintet című verséből idézett.

A szentmisét követően a több száz zarándok ünnepi körmenetre indult. A zarándoklat hivatalos programja litániával, a zarándokok és kegytárgyaik megáldásával fejeződött.

Szentkúti kegyhely története egészen Szent László királyig vezethető vissza. A hagyomány szerint 1901 – 92-ben Szent László király kun ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért, ahonnan reménytelen volt a továbbjutás. De lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. „A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényivel keretet adott a magyarság életének, úgy ahogy Mózes a zsidóságnak” – olvasható azon az ismertető kiadványon, amely többek közt magyar, szlovák és angol nyelven is elérhető a Nagyboldogasszony Bazilikában.

A hagyomány szerint az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta a beszélőképességét.

1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. Az erről készült kegyszobor ma is a hívők egyik legfőbb áhítatának tárgya. Különlegessége, hogy 2000-ben felöltöztették, öltözékét szigorú előírások szerint cserélik.

1705-ben épült fel Szentkúton az első kápolna. Almásy János Szentkúton nyert gyógyulásáért hálából 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás Szentkutat, mint Magyarország legjelentősebb római katolikus búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van. Mátraverebély-Szentkúton zarándokház és zarándokszállás várja az ideérkező híveket.

A környék látnivalói közé tartozik Magyarország egyik legnagyobb remetebarlang-együttese. A templom mögötti hegyoldalban remetebarlangokhoz visz egy kis, a kolostor mögül induló meredek ösvény. A XVIII. század végén vájták a barlangokat a puha homokkőbe az itt élő remeték. A barlangok előtt kialakított pihenőhelyről szép kilátás nyílik a Mátrára.

Látnivalók közé tartozik a Szent László-hasadék, amely csupán néhány percnyi sétaútra található a Szentkúti-patak völgyébe. A legenda szerint a Szent László-hasadékban történt a király nagy ugratása.

2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa elleni merénylet kísérletre, amely fatimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fatimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fatimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

2024-re valódi családbarát hellyé vált a szentkúti zarándokközpont. A 2020-ban kezdődött építkezéseknek köszönhetően 89 új szálláshely létesült Szentkúton, az előzetes tervek alapján két játszótér és egy multifunkcionális sportpálya épült. A kegyhely energiaigényének fedezésére egy 345 kW teljesítményű naperőművet építettek, többszáz fát telepítettek. Emellett megújult a teljes nagy parkoló, új utak készültek több ezer m² felületen és a kegyhely teljes területén átálltak a szelektív hulladékgyűjtésre. A kálvária kápolna bővítésével egy 456 férőhelyes urnatemető kiépítésén is dolgoznak.

A bazilika nyáron 6.45 és 19:00, télen 6.45 és 18.00 óra között látogatható. A szabadtéri létesítmények a nap 24 órájában bármikor felkereshetők.

Baka Anita

fotók: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely hivatalos oldala, Baka Anita