A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Qatar world cup plans 1425208972

Biden hamarosan a NATO-n kívüli szövetséges országok közé jelöli Katart 2022. febr. 1.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Emberi jogok ide vagy oda, Joe Biden hamarosan NATO-n kívüli szövetséges országok közé sorolja Katart, különleges státuszt biztosítva ezzel „kulcsfontosságú barátjának egy viharos térségben". Nincs baj természetesen, a geopolitika beszél, csak ha egy ország a külföldi tevékenységeit rendszerint az emberi jogok védelmében élvezi, meglehetősen visszás helyzetet teremthet. 

Az amerikai elnök a fehér házban fogadta Tamim bin Hamád Al Táni katari emírt. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Biden elmondta, tervei szerint hamarosan a kongresszusnak is bejelenti a közel-keleti arab emírség jelölését. Ezt a pozíciót az Egyesült Államok azon NATO-n kívüli szövetségesek számára biztosítja, amelyek stratégiai kapcsolatban állnak az amerikai hadsereggel. „Értesítem a kongresszust, hogy Katart NATO-n kívüli szövetségesnek fogom jelölni, ezzel is kiemelve kapcsolatunk fontosságát. Azt hiszem, ez már régen esedékes". 

Ahogy elhangzott, rengeteg fontos dologról tárgyaltak a sejkkel, ilyen a Qatar Airways és a Boeing közötti megállapodás: a közel keletiek ötven teherszállító repülőgépet rendeltek az amerikai gyártótól, és elkötelezték magukat legfeljebb ötven darab, 737 MAX típusú repülőgép beszerzésére is. Tamim sejk azt mondta, hogy számos kérdést megvitatnak az amerikai elnökkel, beleértve a közel-keleti térség biztonságát és beszélnek a "palesztin nép egyenlő jogairól" is. Az Egyesült Államok és Katar az amerikaiak afganisztáni katonai kivonulása során bebizonyította, milyen jól együtt tudnak működni - mondta az emír. "Továbbra is együtt fogunk dolgozni annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját a béke megteremtésének térségünkben" - tette hozzá. A német sörmentéssel megfűszerezett reptér-feladás valóban hatalmas katonai bravúr volt. 

A sejk mindemellett találkozott Alejandro Mayorkas amerikai belbiztonsági miniszterrel is, valamint fegyvereladási és egyéb katonai kérdésekről tárgyalt Lloyd Austin védelmi miniszterrel. 

A találkozó másik kulcspontja a katari földgáz vásárlása. Egy a tárgyalásokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a múlt héten azt mondta: Katarnak az Egyesült Államok segítségére lesz szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Doha üzleti partnereit, hogy a katari földgáz egy részét Európába szállítsák, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt esetleges fennakadások lépnének fel az Európába irányuló orosz gázszállításban. 

A Biden-adminisztráció az elmúlt hetekben Katart és más jelentős energiatermelő országokat is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy tudnának-e segíteni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, és az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtaná Moszkvát. Természetesen megnyugtató, hogy az USA készül leginkább a háborúra. 

Emberi jogok

Az USA a világ rendőre szerepében természetesen rettenetesen érzékeny az emberi jogokra. Katar alkotmánya szerint a jog legfőbb forrása a saría, ezt alkalmazzák többek között a családdal, örökléssel és bűncselekeményekkel (házasságtöréssel, rablással és gyilkosságokkal) kapcsolatos jogi ügyekben. A gyakorlatban Katar jogrendje az iszlám és a polgári jog keveréke. 

A korbácsolást az alkoholfogyasztás vagy a házasságtörés büntetésére alkalmazzák. A paráznaságért száz korbácsütés jár, a házasságtörést elkövető nők és férfiak pedig halállal büntethetők. 2006-ban egy Fülöp-szigeteki nőt száz korbácsütésre ítéltek, A saríra miatt a testi fenyítések gyakoriak az országban. A megkövezés is része a jogrendnek, bár soha nem alkalmazták. 

A jogrend alapján a hitelhagyás halállal büntetendő, ahogy a homoszexualitás is (a muszlimok számára), de mindkét fél beleegyezése esetén legfeljebb öt hónap börtönbüntetés. 

Alkoholt a nem muszlimok ihatnak, a muszlimokat pedig korbácsolás és kitoloncolás fenyegeti, ha mégis isznak. A turisták számára is dresscode-ot hirdetett az ország 2014-ben: a nőknek nem javasolják a leggings, a miniszoknya, az ujjatlan vagy szűk ruhák viselését, míg a férfiaknak mindössze a rövidnadrágokat és az atlétát tiltják. Az ENSZ kínzás elleni bizottsága megállapította, hogy a korbácsolás mint büntetés az ENSZ direktívái ellen való. Katar fenntartja a jogot a halálbüntetésre, főleg nemzetbiztonsági ügyekben. 

Az USA 2012-es jelentése szerint az Ázsiából és Afrikából származó vendégmunkások egy része rendszeresen kényszermunkára és prostitúcióra kényszerül. Az ilyen törvénytelenségek közé tartozik a verés, a mozgás korlátozása (pl. útlevél lefoglalása), jogi lépésekkel fenyegetés, szexuális erőszak. 

A Human Rights Watch szintén azévi jelentése szerint a bevándorló munkaerőt súlyos visszaélések károsítják, ezek néhol a kényszermunkára hasonlítanak. 

A nők 1999 óta szavazhatnak. Munkaerőpiaci jelenlétük a legmagasabb a világon, 51%, ennek ellenére negyedével-felével kevesebbet keresnek, mint az ugyanazt a munkát végző férfiak. A kormány a férfiaknak háztartásvezetőként juttat forrásokat lakhatásra és utazásra. A házasságtörő nők akár hét év börtönre is ítélhetők, bár rendszerint egy évet kapnak. Gyakran ugyanez a vád a szegényebb, bevándorló munkavállalói réteggel szemben, ha megerőszakolták őket. A bíróság ilyenkor letudja annyival, hogy hazudnak a vádlottak. 

A focivébé

Persze legyinthetünk, mindezek tízéves adatok, biztos jobb a helyzet Katarban. A 2022-es labdarúgó világbajnokság katari rendezése legalább ellentmondásos megítélést kapott. A hagyománnyal szakítva télen, légkondicionált stadionokban (!!!) rendezik meg a világversenyt. Az már csak hab a tortán, hogy a stadionok építésénél 6500 munkás veszítette életét, bár nem közölnek hivatalos adatokat, így a becslés is nehézkes. Már 2019-ben nemzetközi felháborodás övezte a munkakörülményeket, pedig akkor ezer halottnál járt az építkezés. A rezsim akkor reformokat ígért, bevezették a minimálbért, és szociális alapot hoztak létre a munkások számára. Lelőttük a poént, nem lett jobb a helyzet azóta sem. 

A törvények ellenére gyakran előfordul, hogy nem fizetik ki a munkásokat. Egy indiai dolgozó elmondta, hogy 13 000 riállal tartozott neki a cég, végül be kellett érnie ezer riállal, meg egy repjeggyel. Az Amnesty akkor így nyilatkozott: 

„Habár Katar a 2022-es világbajnokság előtt jelentős reformokat ígért, az országban még mindig lubickolnak a gátlástalan munkáltatók. A reformokat lassan hajtják végre, vagy az alkalmazásba csúszik hiba, esetleg egyáltalán nem csinálják. Ennek eredménye, hogy munkások ezrei élnek rossz körülmények között, a fizetések sokszor elmaradnak, jogi segítséget pedig nem kapnak."

A mostoha körülmények miatt több válogatott is tiltakozott (leginkább pólókkal), eddig egy csapat sem bojkottálta a világversenyt. Eric Cantona, francia focilegenda így nyilatkozott a katari rendezésről: „Az az igazság, hogy Katar semmiféle potenciált nem rejt magában, ott semmi sincs. Az egész csak a pénzről szól, és az, ahogy a stadionépítésekben részt vevő munkásokkal bántak, szörnyűséges. Emberek ezrei haltak meg, erre fel a világbajnokságot fogjuk ünnepelni. Én személy szerint nem is fogom nézni.”

(mti, hvg, nyitókép: fairplanet.org)

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!