CINK

Blackmirrori mélységű jövőképre figyelmeztet a Spectator World 2022. jan. 7.

Egészen sötét jövőről fátylat fellibbentő, kollektív vezércikket jelentetett meg az amerikai Spectator World. Hogy mi valósul meg belőle, majd az idő és a Jóisten eldönti. 

„Üdvözöljük 2030-ban! Semmi sem lesz a tulajdonodban, és boldog leszel!” – ezzel a felütéssel indítja vezércikkét a Spectator World. Hozzáteszik, a gondolat nem Huxley vagy Orwell szüleménye, és még csak nem is kell diszótpiákra gondolnunk. S hogy fikció? Nem azért, mert valószínűtlen, hanem mert még nem valósult meg. Az idézett sorok a Világgazdasági Fórum (WEF) által 2016-ban közzétett videóból származnak. Ennél persze bővebb a felvillantott jövőkép: „...mindenenet bérelni fogod. Az USA nem lesz a világ vezető szuperhatalma... Sokkal kevesebb húst fogsz enni... Egymilliárd embert telepít majd ki a klímaváltozás. Jobb munkát kell végeznünk a menekültek befogadásában és integrálásában. A szennyezőknek fizetnük kell a szén-dioxid kibocsátásért.” Eddig a fáma. 

A vezércikk szerint a videóra azonnal ráugrottak az összeesküvés-hívők, mindenki Rotschildokat, Bilderberg-csoportot, mindent átfogó háttérhatalmat emlegettek. Mára azonban – írják – politikai szlogenek lettek a hagymázas képzelgésekből. A Facebook 2016-ban félretájékoztatásként címkézte a felvetést, miszerint a politikusok egy vegán, menekültekkel teli, szén-dioxid-számláló technokrata zsarnokságot működtetének a magánélet nélküli jövőben. 

A videó szerzője, a dán környezetvédő, Ida Auken kifejtette, hogy ez nem egy képzelgés a jövőről, hanem megmutatja, hogy hova tartunk. 

„Ugorjunk előre négy évet, a Covid-19 kezdetére” – folytatja a cikk Ursula von der Leyent idézve: „Tudósaink előbb-utóbb kifejlesztik a koronavírus elleni vakcinát. A klímaváltozásra azonban nincs oltás. Ezért kell Európának a tiszta jövőbe fektetnie” – mondotta. Nem sokkal később a WEF bejelentette a Nagy Újraindítás nevű tervét, ami a koronavírus utáni világra vonatkozó javaslatait tartalmazza. „A világjárvány ritka, de szűk lehetőséget jelent arra, hogy elgondolkodjunk, újragondoljuk és újraindítsuk világunkat" – mondta a WEF ügyvezető elnöke, Klaus Schwab. 

Az alapító a Great Reset című könyvében a kormányzat és a magántőke közötti nagyobb koordinációra szólít fel: technokráciára, nem demokráciára. Az örökös Covid-vészhelyzet megerősíti az örökös éghajlati vészhelyzetet – és igazolja társadalmaink kényszerű átalakítását – írja a Spectator World vezércikke. 

A Great Resetnek négy építőköve van: „meg kell változtatnunk gondolkodásmódunkat”. Kiemelten szerepel benne a bolygóközpontú életmód, emellett pedig mindenhová be kell engedni a technológiát, hiszen az az igazi közelség, „a távolság pedig veszély". A Spectator World szerint a távolság valójában a magánélet és a magántulajdon, valamint az ezekre épülő liberális demokratikus államformák garanciája. A tolakodó megfigyelés, a kormány és az emberek közötti távolság eltörlése, valamint a játékra való ösztönzés (vö. társadalmi kreditpontok) pedig totalitáriusok. Hozzáteszik, a lakástulajdonlás, valamint a jó munkahelyek kínálata csökken, a bérlés és a gig-gazdaság a normális (utóbbi azt jelenti, hogy a szabadúszókat, magánvállalkozókat digitális platformokon keresztül kötik össze az ügyfelekkel, ilyenek például az Uber vagy a nagy ételkiszállítócégek). 

A Spectator World szerint nem biztos, hogy gyerekeink nem biztos, hogy választhatnak, akarnak-e magántulajdont, vagy megengedhetik maguknak a magánszférát. 

A vezércikk jelzi, hogy habár 2016-ban összeesküvés-elméletnek titulált elméletek mára politikai szlogenek lettek. Októberben, a COP26 klímacsúcson a Greenpeace által BBC-nek kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy a növényi alapú étrendet javasolják fegyverként a klímaváltozás ellen, a marhahúst pedig előállításának magas szén-dioxid-kibocsátású élelmiszernek titulálták. Novemberi véleménycikkében a Bloomberg az ellátási lánc akadályozása miatt azt javasolta az amerikaiaknak, hogy vásároljanak kevesebbet, legyenek európaibbak, mert a közeljövőben nem lesz lesz semmijük, mert ami volt, az víz alatt/lángokban áll. 

Ez az apokalipszis általi kényszerítés – írják a Spectator World szerzői. Megjegyzik, a mai demokráciákat XIX. századi berendezkedésű bürokráciák irányítják, melyek egyre kevésbé képesek elérni a politikai céljaikat, vagy kezelni a nem várt problémákat. „De arra kényszerítenek bennünket, hogy egy hamis bináris rendszerbe való beleegyezést adjunk: vagy meghalunk a klímaváltozás miatt, vagy megesszük a szójás pástétomot, nem szállunk repülőre és nem vállalunk gyereket. A szabad társadalmak bürokratikus lopakodással történő átalakítása, a korporáció és a világvégéről szóló vészmadárkodás nagyobb veszélyt jelent az amerikai demokráciára, mint Kína vagy a klímaváltozás” – zárul a cikk.