POSTALÁDA

Borvendég Zsuzsanna: Nemzetvédelem a Kárpát-hazában – a szlovák nyelvtörvény és a Beneš-dekrétumok 2025. szept. 6.

Egy igazán tanulságos írást ajánlott figyelmünkbe egy olvasónk, mégpedig Dr. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjének beszámolóját, mely eredetileg személyes blogján jelent meg. Nekünk, felvidéki magyaroknak szinte már fel sem tűnik a szlovák kulturális miniszterasszony cinizmusa. Az írást változatlan formában közöljük

Nyilvánvaló volt, hogy számunkra ez kulcsfontosságú pillanat lesz, hiszen felhívhatjuk a figyelmet a Felvidéken élő őshonos magyarságot érő hátrányos megkülönböztetésekre. A megelőző napokban összegyűjtöttük a kérdéseinket, amelyek közül végül hetet választottunk ki, hogy írásban továbbítsuk a szlovák kulturális miniszter felé. A kérdések összeállításában kiemelt köszönet illeti Biró Gergő kollégámat, akinek fő küldetése – és ezáltal kiemelt feladata is a csapatban –, hogy segítse a trianoni gúnyhatáron kívül rekedt honfitársainkat mindennapi nehézségeikben, támogassa őket magyar identitásuk megőrzéséért vívott küzdelmeikben.

A nyár folyamán írásbeli választ kaptunk Martina Šimkovičová miniszterasszonytól, amelyet most teljes egészében nyilvánosságra hozok. (A környezetvédelmi miniszterhez eljuttatott kérdésekre egyelőre nem érkezett reakció.)

Néhány széljegyzet a válaszok margójára

Nagyra értékeljük, hogy a miniszterasszony fontosnak tartotta, hogy minden kérdésünkre kimerítő választ adjon, és nem süllyesztette el a bürokrácia feneketlen bendőjébe a számukra feltehetően kellemetlenkedő megkeresést. A válaszlevélhez azonban néhány értelmező megjegyzést mindenképpen fűznünk kell, hiszen annak tartalma időnként félrevezető vagy mellébeszélő.

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát – a válaszban lévő cáfolat ellenére – fenyegette egy átszervezés, amelynek során nemcsak önállóságát veszítette volna el, hanem a Madách-kastélyt és a Mikszáth-házat is. Költségvetését ugyan megkurtították, de szerencsére jelenleg lekerült a napirendről ez a terv, és bízunk benne, hogy a múzeum fenyegetettsége valóban megszűnt.

Nagy port vert fel tavaly a szlovák kulturális miniszter által javasolt nyelvtörvény, amely megtiltotta volna a kisebbségi nyelvek használatát közterületeken. Kérdéseink egyik súlypontja természetesen a nyelvhasználati jogok köré csoportosult. A nyelvtörvény kapcsán a minisztériumi válasz egyértelmű mellébeszélés azzal az aprócska reménysugárral, hogy egyeztetni akarnak a nemzeti kisebbségek képviselőivel a jogalkotási folyamat során. A kétnyelvűségre vonatkozó pontnál azonban határozott elutasítást olvashatunk a szlovák államnyelv alkotmányos védelmére hivatkozva. Sőt, kissé cinikus módon arra is hivatkoznak, hogy a magyarlakta területen bevezetendő kétnyelvűség diszkriminálná más nemzetiségek jogait. Számos európai precedens van arra, hogy a nemzetiségi területeken alkalmazott kétnyelvűség mellett is működőképes az államigazgatás, és nem jelent veszélyt a többségi nyelvre nézve sem. Ez a hozzáállás véleményünk szerint távol áll az európai jogállamisági elvárásoktól.

Szintén kifogásolható, hogy a szlovák kormányok máig nem tartották fontosnak és nem jutottak el odáig, hogy kisebbségi törvényt alkossanak. A válasz szerint erre jövő év végéig sort kerítenek. Amikor azonban arra kérdeztünk rá, hogy miért nem támogatják egy kulturális tanács felállítását, amely bevett gyakorlat számos európai országban, és még a tagjelölt Szerbia is biztosít a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül kulturális autonómiát a délvidéki magyaroknak, megdöbbentő választ kaptunk: „Nemzeti Kulturális Tanács létrehozására vonatkozó kérést a magyar fél soha nem terjesztett elő hivatalosan. Ezért a Kulturális Minisztérium nem lát okot nemzeti kulturális tanácsok létrehozására.” Valóban csak ennyi kellene hozzá? Szlovákia létrejötte óta nem volt egyetlen magyar kormány sem, amely kérte volna a felvidéki magyarok kulturális autonómiáját? Felszólítjuk a magyar kormányzatot, hogy terjesszen elő hivatalos kérést a Magyar Nemzeti Tanács felállítására Szlovákiában!

Hasonló következtetésre jutottunk a Beneš-dekrétumok diszkriminatív és ellenséges pontjainak eltörlését felvető pontunkra adott válaszból is. Elképzelhető, hogy lenne nyitottság szomszédunknál arra, hogy a magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó és a földkisajátításoknál a közelmúltban is alkalmazott súlyosan diszkriminatív és a jogállami elvárásokkal ütköző vállalhatatlan jogszabályt végre hatályon kívül helyezze a szlovák kormány, csak nyomatékos és hivatalos jelzést kellene kapniuk erre vonatkozóan a magyar féltől.

Az eredeti írás a szlovák minisztériumnak küldött kérdésekkel és válaszokkal elolvashatók Borvendég Zsuzsanna blogján.