ITT A PIROS, HOL A PIROS

Boszorkányüldözés vagy démonvadászat? 2022. dec. 2.

Olodimír Visszariovics Elenszkij madárvédő, golyókapkodó kommandója, az Ukrán Közbizonytalansági KGB, hivatalos nevén az SzBU a felforgató tevékenységek elleni küzdelem jegyében nemrégiben a munkácsi, Cirill és Metód (hogy Szlovákiába még ez a hír nem jutott el a legfelsőbb hat alomig vagy a külügyi kacsaólba) nevét viselő női szerzetesrend székhelyén házkutatást tartott. Hogy mit is akartak megfigyelni egy kolostorban, azt csak találgatni tudjuk, de feltételezzük, hogy nem az irgalmas nővérek nézését meg a járását. Maradjunk annyiban, hogy nem patkányokat kerestek, mert akkor Kijevbe kellett volna menniük. Ott biztosan több van. 

Az akció része annak a folyamatnak, amelyben az ukrán zöld gyík már az Istenben sem bízik, és valószínűleg konkurenciát lát a személyében, egyéb iránt, hogy is bízhatna, ha nem hisz benne. Az elmúlt hetekben indított „A barátok, a csuhások facipőben járnak” fedőnevű hadművelet keretén belül Ukrajna-szerte több száz kolostorban, ortodox templomban, szerzetesrendnél tartottak razziát – adta hírül a Ukdezinform. 

Állítólag olyan terhelő dokumentumokat is találtak néhány templomban, ahol le volt írva, hogy Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam. Nos, ha az igazságot keresték, bár kétlem, akkor megtalálták, bár Zselé nem fog ennek örülni. Az orosz nyelvű könyvek égetése, az egykori orosz kultúrakörhöz, így az ukránhoz is, tartozó szobrok - mint Puskin, Tolsztoj, vagy éppen Nagy Katalin cárnő - eltávolítása után, most az egyházban keresik a megváltásukat, 

esetleg a perselypénzt. 

Még az is lehet, hogy szélsőségesebb esetben, azokat a békaembereket kutatják, akik titokban felúsznak a föld alatti lagúnákban, hogy aláássák a demokratikus Ukrajnát - félve attól, hogy a moszkvai pátriárkához hű papok, esetleg orosz propagandát folytatnak a szentmisék alkalmával, vagy ami még rosszabb, titokban átkokat szórnak a kis zöld humanoidra. 

Innentől kezdve, a szovjet időkben zajlott egyház- és keresztényüldözés, vagy a szabad vallásgyakorlás tiltása, csak esti mese volt, mert a mindent ellenőrző, és mindenkitől félő, és mindenhol árulást feltételező paranoid ukrán állam visszasüllyed az egykori szovjet, sztálinista diktatúra mindennapjaihoz. 

Az a vezető, aki már a könyvektől, a szavaktól, meg a szobroktól is fél, az nemcsak paranoiás, de minden bizonnyal elmebeteg is. 

A kis zöld Shrek pont azt teszi a saját államával és népével - itt a sajátot szó szerint kell érteni, hiszen mindent úgy kezel, beleértve az ide érkező külföldi pénzeket is - mintha a saját tulajdona lenne, és a viselkedés olyan, mint ami ellen állítólag Oroszországgal szemben harcol. Az az ember, vagy hatalom, amely kolostorokban élő apácáktól és templomokban imádkozó pópáktól félti a saját hatalmát, az vagy nem normális, vagy a pokolra való, de semmiképpen nem Isten kegyelmébe, vagy az Európai Unióba. 

Az apácák egyik kiemelkedő bűneként rótták fel, hogy állítólag az ott tartott szentmisék alkalmával imádságaikban gyakran emlegették Kirill orosz pátriárkát is. Ha ezért nem jár azonnali halál vagy keresztre feszítés , akkor semmiért. Ez nagyjából akkora bűn, csakhogy tisztában legyen vele mindenki, aki ma még hisz az Ukrán demokráciában, vagy a Mikulásban, mintha az európai keresztény országokban üldöznék azokat a katolikus papokat, akik Ferenc pápát említik, vagy idézik a szentmisék alkalmával. A kémelhárítás biztosan sikerrel járt, mert egy élesre töltött kalasnyikovval kérdéseket feltenni, fenyegetőleg fellépve a békés, istenfélő apácák körében megindítja a nyelvet. 

Mindenkit halálra rémíthettek, és az apácák később bevallhatták, hogy nem Szent Zelenszkijhez imádkoztak esténként, de ez holnaptól másképpen lesz, mert már reggel sem fognak hozzá imádkozni. 

Hogy mennyire beteg, az ukrán államot zsebében tartó Zselé, az a Lengyelországra tudatosan kilőtt rakétákból is hovatovább egyértelművé válik. A sajtószabadság teljes megszűnése – ami rendben van - és a teljes ukrán ellenzéki politika felszámolása után – ami nyugaton üdvözlendő - most az ukrán vallásszabadság teljes megsemmisítése következik – ami az EU istentagadó, kommunista vezetésének élvezet - persze szigorúan demokratikusan. 

Ahogyan azt a Herszonból kitiltott külföldi újságírók vallották, az egykori kommunista rögtönítélő bíróságok az Ukrán Biztonsági Szolgálat hatásköreihez képest hímző leányszakkörök voltak. Hogy mikortól vetik be az országba a gondolatkommandót, azt bizonyára csak zselé, és valamelyik hű Szerhijje vagy Krapacsuka tudja csak. 

Az európai emberjogi aktivisták, akik a szarvasmarhák jogai mellett gyakran szót emelnek a libák tömése, a tyúkok szabad terének csökkentése, valamint a sertések nem megfelelő méretű ketrecekben való tartása ellen, most is hallgatnak a magas Soros zsoldban, és lapítanak, mint szar a fűben. Ezért hiteltelenek, amikor látványosan meg akarnak dolgozni a harminc ezüstjükért, főleg Magyarországon, de néhányan jeleskednek gennyík nemben is. A liberális FOS (független-objektív sajtó) ingerküszöbét nem érik el az ilyen típusú hírek, vagy ha elérik, egyszerűen orosz propagandának minősítik, és ezzel el is van intézve. 

Miközben Magyarországon, az Orbáni diktatúrában, a sajtószabadság Úz-völgyi temetőjében, Európa szabadságának krematóriumában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Demoslékos Kocalíció saját tévét nyithat - DiK mán - néven. Már csak azt nem tudjuk, hogy melyik szennyvízcsatornán lesz fogható. Gondolom a TV-t Soros pénzből finanszírozzák majd, mert a sajátjukat, a biztos bukta reményében, azért nem hülyék beáldozni. 

Az a szerencsénk, hogy a kommunisták, előbb vagy utóbb, de mindig kifogynak a más pénzéből is.

Azért megkérdezném a sajtó és egyéb szabadság féltőitől, hogy az ukrán dolgokkal kapcsolatosan, nincs itt valami ellentmondás a valóság és a tálalás között? Csak találgatni tudjuk, vajon az ukrán állam biztonságát kiemelten fenyegető intézmények sorában mi fog következni? A nyugdíjas otthonok - ha vannak ilyenek egyáltalán -, vagy a kórházak elfekvő részlegei, ha működnek, esetleg az óvodák, nehogy orosz versikéket tanuljon a gyerek, vagy netalántán az elmegyógyintézetek, ahol néhanapján egy-két futóbolond, mondjuk Sztálinnak vagy Leninnnek képzeli magát, és akkor neki annyi, pedig hát vannak a sima bolondházakon kívül is vannak vezető beosztásban ma ilyenek Ukrajnában. Hogy mást ne mondjak a legfelső szinten is. 

Közben sikerült hozzájutnunk egy jelentéshez, melyet az SzBU küldött Kijevbe. 

A jelentésben ez áll: 

„A kolostorban a kikérdezett irgalmas nővérek közül négyen részben, ketten teljes egészében beismerték, hogy imáikban már említették Kirill moszkvai pátriárka nevét. A rendfőnök-asszonynak dédnagyanyai ágon van egy élő rokona Szibériában, és a keresztlánya egykori osztályfőnökénél, akinek a nagyapja patkoló kovács volt, tiltott birodalmi jelképeket, kalapácsot és sarlót találtak a műhelyben. Hárman bevallották, hogy volt lánykori nevük is, és hiába titkolták, a becenevükben megtaláltuk elrejtve a „Z” betűt is. A zárda portása beismerte, hogy már látta a tévében Vladimír Putyint, ami ebben az esetben többszörösen is visszaeső bűnözővé teszi őt. A kolostor alagsori raktárában megtaláltuk V.I. Lenin összes művét, vörös bőrkötésben, amit úgy álcáztak,  hogy megrágatták az egerekkel. Sajnos a békaemberekkel való kapcsolattartást nem sikerült kicsikarni belőlük a beismerő vallomásukban, de még nincs is este.“

Közben az USA 51 tagállama és az LMBTQ-jogokra, a sajtószabadságra és a tagállamok igazságszolgáltatási reformjára és demokráciájára oly kényesen ügyelő Európai Unió persze hallgat, mint a hónapos fülzsír. 

Egy dolgot azonban biztosan tudunk. Ami úgy néz ki, mint a diktatúra, úgy viselkedik mint a diktatúra, könyörtelen és gátlástalan mint a diktatúra, korrupt, mint a diktatúra, és az élén egy diktátor áll, az diktatúra, akárhogy is nevezik, és megvezetik az embereket nyugaton.

Nyitókép: Azonnali