AMMARHA!
Brüsszel befagyasztotta az 590 millió eurós kifizetést Szlovákia számára
2026. febr. 13.
Hidegzuhanyként érte a pozsonyi kormányt a hír: az Európai Unió illetékes bizottsága levette a napirendről a Helyreállítási Tervből származó hatodik, 590 millió eurós kifizetési kérelem jóváhagyását.
A Helyreállítási Tervért felelős miniszterelnök-helyettesi hivatal (ÚPPV) tájékoztatása szerint a döntés hátterében a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) körüli kormányzati átalakítások állnak, amelyek miatt Brüsszel behúzta a kéziféket.
Az Európai Bizottság jelenleg a Szlovák Alkotmánybíróság döntésére vár az ügyben, mivel a vitatott törvénymódosítás alkotmányossági vizsgálat alatt áll. A helyzet azért is különösen fájó, mert a Bizottság év elején még pozitívan értékelte a hatodik kifizetéshez kötött mérföldkövek teljesítését, sőt, február 10-én már a következő, hetedik részlet jóváhagyását is elindította volna, ám a bejelentővédelmi intézmény sorsa körüli bizonytalanság miatt most mégis megállt a folyamat.
A hivatalt felügyelő Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter igyekszik hűteni a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy Szlovákia rendben és időben teljesíti a vállalásait. Drucker szerint a kormány a kialakult helyzetet komolyan veszi, és intenzív tárgyalásokat kezdtek az Európai Bizottsággal a nyitott kérdések tisztázására. A miniszter kijelentette: ambíciójuk, hogy nyílt párbeszédben eloszlassanak minden kételyt, és biztosítsák, hogy a források továbbra is eljussanak az emberekhez és a régiókba. A kormány álláspontja szerint a reformok – például az óvodák, kórházak építése és a digitalizáció – zavartalanul haladnak, a Helyreállítási Terv eredményei pedig konkrétak és láthatóak.
A célkeresztben lévő Bejelentővédelmi Hivatal azonban emlékeztetett: ők már tavaly, a jogalkotási folyamat során hivatalosan és nyilvánosan figyelmeztettek a veszélyre. Álláspontjuk szerint egy működő és független hivatal része az uniós kötelezettségvállalásoknak, így annak megszüntetése vagy gyengítése szükségszerűen veszélybe sodorja a Helyreállítási Terv pénzeit. A hivatal közleményében rámutatott, hogy a mostani helyzet igazolja félelmeiket, miszerint a korrupcióellenes harc és az uniós pénzek védelme nem maradhat csak papíron létező ígéret, a rendszer gyengítése pedig hosszú távon árthat Szlovákia megítélésének.
A jogi helyzet rendkívül bonyolult, mivel a kormány eredeti tervei szerint a hivatalnak – jelenlegi formájában – 2026. január elsejétől meg kellett volna szűnnie, illetve át kellett volna alakulnia, ám az Alkotmánybíróság tavaly decemberben, az ellenzék beadványa nyomán felfüggesztette a törvény hatályát.
Az ellenzék által is hevesen kritizált átalakítás, amely a védett bejelentők státuszát is érintette volna, már januárban kiváltotta Brüsszel ellenérzését: az Európai Bizottság akkor hivatalos értesítést küldött a kötelezettségszegés gyanúja miatt.
A mostani pénzmegvonás tehát ennek a folyamatnak a betetőzése, amely komoly kockázatot jelent a szlovák költségvetés számára.
Harras Rudolf



