RIA-RIA
Budaházy: Orbán jó kapitány, be tudunk állni mögé
2023. jún. 10.
Az elemi.hu volt szerkesztője, Gabay Dorka beszélgetett- Novák Katalin köztársasági elnök kegyelme után- a börtönből szabadult Budaházy Györggyel.
A teljes interjú a Magyar Nemzet oldalán olvasható. Az interjúban beszélt arról, hogy szerinte miért kapott kegyelmet, hogy nem akar eltűnni a közéletből, Gyurcsányról, majd Orbán Viktorról, az ukrán-orosz konfliktusról és Trianonról. Utóbbi témákat vettük át, olvasható nálunk. Gabay Dorka kérdez, Budaházy György válaszol:
Ha már Fidesz. Amikor 2018-ban beszélgettünk, azt mondta, 1990 óta ez a legjobban kormányzó kormány, végre Magyarországnak van valódi nemzetközi politikája, végre úgy viselkedünk, mint egy igazi állam. Azt mondta, Orbán Viktor felismerte, hogy hazánk visszaverekedheti magát oda, ahol a történelemben kiérdemelt helye van. Ma hogy látja?
– Úgy, hogy még inkább igaz ez. Magyarország világpolitikai tényezővé vált. 1998 után, amikor először voltunk a nagypolitikában tényező, az is Orbán nevéhez köthető, mi voltunk az uniós csatlakozás éllovasa. Akkor még nagyon szerették Orbán Viktort, mint aki a nyugati politikának kedves személy.
– Orbán Viktor változott, vagy a nyugati politika?
– Orbán szerintem mindig is következetes nemzeti politikát akart folytatni. Nyilván, ahogy változik a világ, sok minden újhoz kellett és kell viszonyulnia, ilyen volt a migráció is. Nyugaton 2010 után még nem gondolták, hogy „veszélyes” ember lenne, bíztak benne. És mire rájöttek, hogy valódi nemzeti politikát folytat, addigra megerősödött. Utólag belegondolva zseniális, ahogy „átverte őket”, amiért szerintem külön gyűlölik. Mára az élére állt a konzervatív reneszánsznak, ami szinte már egyezik Szent Pio atya jóslataival.
Magyarország kezd olyan pozíciót betölteni, amely Európában nagyon fontos, így, ha sikerül a régi nemzeti keresztény Európát megmenteni, akkor abban nagy szerepe lesz Magyarországnak, illetve a miniszterelnöknek.
– A jelenlegi külpolitikai helyzet azért nem túl kecsegtető.
– A külpolitikánk markáns és pragmatikus, de nem becstelen. Így kell vezetni egy országot, másként nem is lehet érvényesülni. Kitört egy vihar a világtengeren, és egy ilyen viharban országok szűnhetnek meg, mire elcsendesedik. Ha valaki jól kormányozza az országa hajóját, és a végére nem fordul fel a bárka és halnak meg a matrózok, annak az országnak van jövője.
Orbán pedig, egyelőre, úgy tűnik, hogy jó kapitány, noha nehezebbek a körülmények. Őszinte politikát folytat. Mi, magyarok pedig képesek vagyunk belátni, hogy fegyelmezettnek kell most lenni, és régi katonanemzetként be tudunk állni a jó vezető mögé.
– Hogy látja a szomszédunkban, Ukrajnában dúló háborút?
– Ebben a háborúban rengeteg érett, nemzőképes, családalapításra kész férfi hal meg. Függetlenül attól, hogy szeretjük-e az orosz vagy az ukrán politikát, a fogyatkozó európai civilizációra nézve ez komoly veszteség. Összességében, az, hogy Oroszország felrúgott egy olyan status quót, ami nekünk száz év gyötrelmes bilincs volt az életünkön, az nem rossz. Látni kell, hogy a gyarmatosítók mindig úgy szabtak át és meg határokat, hogy semmivel nem foglalkoztak. Trianon Európára is ilyen hatással volt. Ugyanez a helyzet Oroszországgal és Ukrajnával, amivel az oroszok végül is elvoltak, most viszont megelégelték, hogy a nagyhatalmak, Amerika a nyakukra akar mászni, így felrúgták a status quót.
Ma orosz agresszorról beszélünk, pedig minket, magyarokat – akiknek a legigazságtalanabb határaink vannak – négy oldalról támadt meg négy különböző agresszor, olyan területi integritást felrúgva, amely ezer éven át létezett!
– Mindezzel mit akar mondani?
– Nekünk most arra kell rámutatnunk, okosan, felelősen, de határozottan, hogy az igazságtalan határok a háború forrásai. Ez a háború is ezért robbant ki. A Nyugatnak pedig egyszer és mindenkorra rendeznie kellene ezt saját berkein belül, legalább Európában.Ezt a kérdést megfelelő időben elő kell venni.
– Erről beszélni felér egy puskaporos hordóval.
– Nem. Látni kell, hogy erőből ezeket a kérdéseket nem lehet megoldani. Attól legyünk mi civilizáltabbak, hogy nem fogjuk egymás vérét ontani, de le merünk ülni erről beszélni. Ne zsaroljanak minket azzal, hogy ha ezt felvetjük, a határon túli magyarokon állnak bosszút! Egy évszázada, 1920 óta folyamatosan csökken a határon túli magyarság lélekszáma. Hiába tesznek Orbánék sokat a határon túl élőkért, fogy a magyarság, jogokat pedig nem kapnak.
Június 4-én volt a Nemzet Zászlaja felvonulás a trianoni gyalázat elleni tiltakozás szellemében, amely jó alkalom a figyelemfelkeltésre. Próbálunk üzenni, hogy Trianon igazságtalansága olyan gócpont, mint az ukrán vagy a koszovói, csak mi nem akarunk mindenkinek nekimenni, ráadásul velünk sokkal aljasabb módon bántak el, minden szomszédos ország a potenciális ellenségünk.
Ez gúzsba kötés, amit nem lehet a végtelenségig csinálni. Ki kell mondani végre, hogy rendezni kell a sorokat.
– Revízióra gondol?
– Rá kell mutatni a háború apropóján, hogy az igazságtalan határok az előidézői a háborúnak. Közös megegyezéssel új, igazságos határt kellene húzni, mert a mostani messze nem az. Az orosz–ukrán háború, a status quo felrúgása erre is rámutat. Ki kell használni azt az új békerendszert, amely a mostani zavaros idők után törvényszerűen ki fog alakulni. Ebből úgy kell kijönnünk, hogy a mi hajónk legalább egy jó kikötőben kössön ki. Ennek felvetése nemzeti radikális feladat, és ehhez most nagyon okosan kell kormányozni.
Piros 7es
