MAGYAR KÁRTYA

Budapest a tengerentúlon 2024. jan. 27.

Ki hitte volna, hogy a magyar főváros nevét egy amerikai, hét épületből álló minitelepülés is viseli? Az egybeesés természetesen nem véletlen – és köze van a borhoz.

A Georgia államban található Haralson megyei kis település története az 1880-as évekre nyúlik vissza. Gerogia állam ezen részéről tudni kell, hogy a talajviszonyok roppant kedvezőek a szőlőtermesztéshez, így nem csoda hát, hogy valaki megkísérelte kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

Ralph L. Spencer connecticuti születésű üzletember nagy álma volt, hogy Haralson megye dimbes-dombos vidéken szőlészeteket alakítson ki. Azt szerette volna, ha a borkészítés magas szinteken zajlik, hozzáértő munkások közbenjárásával, hogy minőségi termékek kerülhessenek a polcokra. Így akadt rá a magyar közösségekre, akik ekkortájt tömegesen költöztek ki Pennsylvániába, és a bányában dolgozva keresték a kenyerüket. A magyarok nagyon megörültek a felkérésnek, alig 20 év alatt nagyjából 200 család költözött a birtokra. Spencer a lehető legjobb körülményeket teremtette a munkásainak, a magas bérezésen túl földeket is ajándékozott nekik.

A vidéken csoportosult magyarok a legnagyobb településüket Budapestnek nevezték el, két kisebb település pedig a Tokaj és a Nyitra nevet kapta.

A közösség szinte virágzott, a magyarok utcákat, gazdasági létesítményeket és iskolát is létrehoztak, de még saját templomot és temetőt is építettek. Spencer még egy magyar katolikus papot is odaköltöztetett közéjük, hogy a hitbéli igényeiket is kielégítse. A Georgia Vineyard Company egyre nagyobb vállalattá duzzadt. A helyi lakosok azonban nem örültek annyira a tömeges „bevándorlásnak” és szörnyen szúrta a szemüket, hogy a magyarok nem beszélik az ország hivatalos nyelvét. A vállalat aranykorának végül az 1907-es szesztilalom vetett véget. A vidék hanyatlásnak indult, az emberek elvesztették munkájukat és elszegényedtek, így kénytelenek voltak visszaköltözni északra, hogy a bányában dolgozva keressék meg a megélhetéshez szükséges pénzt.

A picike, szebb időket is megélt település történetére ma már csak egy emléktába és egy magyar sírokat is őrző temető emlékeztet.

Aki szeretné egy virtuális túra keretén belül bejárni a területét, annak ajánlom figyelmébe az alábbi hivatkozást.

nyitókép: todieforimages.com

Sárai Erika