CINK

Csak a választók negyede menne el a júliusi népszavazásra 2026. máj. 28.

Egy friss felmérés szerint a választásra jogosultak alig negyede tervezi részvételét a július 4-re kiírt szlovákiai népszavazáson, így a kezdeményezésnek szinte semmi esélye sincs a sikerre. 

Az NMS Research Slovakia ügynökség május 6. és 11. között végzett közvélemény-kutatása hideg zuhanyként érhette a szervezőket, ugyanis a választók mindössze 26,1 százaléka ígéri biztosra a részvételét. Mivel a szlovák törvények értelmében egy referendum csak akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele az urnákhoz járul, a kezdeményezés jelenleg halva született ötletnek tűnik.

A népszavazást a parlamenten kívüli Demokraták pártja indította el, és két igencsak megosztó kérdést foglal magában: az egyik Robert Fico miniszterelnök életfogytig tartó járadékának eltörlésére vonatkozik, a másik pedig a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) és a Különleges Ügyészség visszaállítását célozza meg. Bár a témák fajsúlyosak, a lakosságot mégsem sikerült lázba hozni. 

Az ügynökség elemzése szerint a részvételi kedv rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a politikai táborok között, így a népszavazás várhatóan a motivált bázisok magánügye marad, miközben a társadalom jelentős része teljesen kívülállóként tekint majd rá.

Mikuláš Hanes, az NMS elemzője rámutatott, hogy az ellenzéki pártok – különösen a Progresszív Szlovákia és a Demokraták – szavazói körében átlagon felüli a mobilizáció, míg a kormánypárti Smer, Hlas és SNS szimpatizánsai tudatosan az otthonmaradás felé hajlanak, vagy egyszerűen bizonytalanok. A legkevesebb hajlandóságot a politikailag passzív, egyébként sem szavazó polgárok mutatják. 

A felmérés a távolmaradás okaira is rávilágított: a megkérdezettek 34 százaléka felesleges pénzkidobásnak tartja a referendumot, negyedüket egyáltalán nem érdekli a téma, 13 százalékuk pedig a nyári időpont miatt külföldön tartózkodik majd.

Ezzel szemben a résztvevők főként a kérdésekkel való egyetértés (21%) és a véleménynyilvánítás szabadsága (19%) miatt mennének el voksolni.

Az elemző szerint a távolmaradást az apátia, a szkepticizmus és a gyakorlati akadályok keveréke okozza, ami teljesen tipikus az olyan népszavazásoknál, amelyek nem képesek megszólítani a szélesebb néptömegeket. 

Ezek a kezdeményezések sokkal inkább működnek a pártok kampányeszközeként, semmint valódi, össztársadalmi döntésekként. 

Július 4-én így a kérdések érdemi megválaszolása helyett sokkal inkább a politikai táborok mozgósító ereje vizsgázik majd: a kérdés már csak az, hogy a koalíciónak sikerül-e hatékonyan otthon tartania a szavazóit, vagy az ellenzék képes lesz a vártnál több embert az urnákhoz rángatni. A jelenlegi számok alapján az utóbbira elenyésző az esély.