ZSÍR

Csak hat lépés 2025. aug. 22.

Senki nem gondolná, hogy Kevin Bacont, hollywoodi színészt, aki olyan filmekben szerepelt, mint az Ahová lépek, szörny terem és az Árnyék nélkül, csupán hat lépés választja el Karinthy Frigyestől, miközben maga a hat lépés távolság koncepciójától eljut az ember a filmszakmától a matematikán és az informatikán át, a szociológián keresztül az irodalomig. Pedig ez bizony így van.

Kezdjük is a színésszel.

2007-ben Kevin Bacon létrehoz egy oldalt, a sixdegrees.org-ot, ahol kihasználja a kicsi világnézetet, ami legnagyobb meghökkenésére nem is csak egy nézet, hanem egyenesen kutatási eredményen alapuló elmélet. Az oldal célja a jótékonyság volt. Összeszedte olyan hírességek neveit, akik valahová, valamilyen céllal adományoztak, tehát ha valaki ilyen módon is össze akarja kötni a nevét egy adott hírességgel, ugyanoda, ugyanúgy jótékonykodhat. Mondjuk úgy, egy ilyen lépéssel is közelebb kerülhet valaki kedvenc hírességéhez, mondván példának okáért: 

“Én ugyanoda adományoztam, mint Kevin Bacon!”

Na, de ez honnan is jött?

A színész, tett egy számára akkor kicsit meghökkentő, felfedezést, amit elejével nem nézett olyan jó szemmel. Nem látta túl nagy hasznát. Ugyanis a “sixdegrees” név egy másik weboldal koncepciójából jött. 1994-ben az Albright főiskola három hallgatója, Brian Turtle, Mike Ginelli és Craig Fass (nem röhög), akik Kevin Bacon rajongóiként egy komolyabb filmmaraton után rájöttek, hogy a színészt relatíve kevés lépés választja el a többi kollégájától vagy énekesektől, egyéb előadóktól. A legnagyobb távolság hat lépés volt. Ebből később egy könyvet is írtak, és egy társas játék is készült belőle. Érthető hát, ha a színésznek nem tetszett a dolog, és ő inkább más irányba fordult. Ennek ellenére maga a jelenség újra a kutatók elé került.

Újra, mert a fent említett főiskolai hallgatók igaz, hogy újdonságként a lépések számát a “bacon number” vagyis “bacon (szalonna vagy színész) számnak” nevezték el. Matematikus körökben viszont ez már régóta ismert jelenség volt, igaz, itt még csak poén szinten, a tudományág halmazát véve egy szűkebb körben, mint az “Erdős szám”. Erdős Pál matematikus ugyanis nemzetközi szinten olyan sok más kollégával írt közös szakmai értekezést és tudományos munkát, valamint annyi helyen jelent meg hivatkozásokban, hogy Kevin Baconhöz hasonlóan csak legfeljebb hat lépés választotta el a kollégáitól. 

Az érdekes, hogy Erdős maga is foglalkozott a topológián belül a zárt hálózattal.

Ez a koncepció pedig az időben visszaugorva, 1967-ben Stanley Milgram kísérletében mutatott megdöbbentő eredményt. Ismert volt számára a zárt hálózat, de valahogy bizonyítani szerette volna szociológiai alapokon. Az ő kísérlete ugyanis nem csupán az ismertségen alapult, sokkal inkább az ismerősök számán.

A kísérlet egyszerű volt:

Adott A és B személy. A személynek el kellett juttatnia egy csomagot B személyhez úgy, hogy csupán a nevét tudta, valamint azt, hogy Bostontól Nebraskáig kellett küldenie a csomagot (ami nem kis távolság, mondjuk a régi Oregon Trail fele, ami még autóval sem egy rövid út). Mindezt úgy, hogy csupán közeli ismerősök címeit használhatta. Háromszáz csomagból hatvannégy érkezett meg, ami nem sok. De, ahol megérkezett, ott négy személy elegendő volt, hogy célba jusson a csomag. A és B személlyel együtt hat lépés.

Milgram a “kicsi világ elméletet” folytatva végezte a kísérletét. Az elméleten még az 50-es években kezdett el dolgozni, vagyis inkább elmélkedni Manfred Kochen matematikussal és Ithiel de Sola Pool politikatudóssal. Munkájukban először kezdtek foglalkozni az olyan, akkor még szinte megfoghatatlan koncepcióval, mint a közösségi háló. Ami az átlagembert csupán megnevettette, az egyenesen elgondolkodtatta a szociálpszichológust, a matematikust és a politikatudóst Párizsban, vajon tényleg csupán hat lépés választ-e el két ismeretlent.

Ahogy az a novellában is van.

Merthogy a három embert, három eltérő tudományágból egy novella alapgondolata hozta össze. 1919-ben Karinthy Frigyes, Láncszemek című novellájában arról elmélkedik, vajon csak embereket választ-e el hat lépés, vagy metafizikai síkon is hat lépés a távolság közte és a mindenség közt. A mély értelmű konklúziót viszont, szinte nevetségesnek tűnő bizonyossággal vezette fel, miszerint a Ford gyár szegecselőjétől és egy új Fordtól csupán csak négy ember választotta el. Tegyük hozzá, Karinthy még csak a rádió és a kezdődő telekommunikáció fokozatos, de gyors elterjedése miatt érezte, hogy világ egyre inkább zsugorodik.

A hat lépés távolság fogalmát a szociálpszichológia, a matematika és az internet neki köszönheti.

És Karinthy abban sem tévedett, hogy nem csak téren, de időn át is csak hat lépés választ el két embert, a tudományok ugróiskoláján át.