ITT A PIROS, HOL A PIROS

Csak Trump mentheti meg Magyarországot, hivatalosan is segítséget kért a Tisza Amerikától – most dől el, Orbán Viktor nyomdokába tud-e lépni Magyar Péter 2026. szept. 17.

Döntő pillanathoz érkezett a magyar-amerikai viszony. A Tisza hivatalosan is bejelentkezett Amerikánál azért, hogy ők is kapják meg Trumptól azt a mentességet, amit Orbán Viktor szűk egy éve megszerzett. A tét óriási, 5 millió tonna Magyarországra érkező orosz olaj és 4,5 milliárd köbméter gáz sorsa forog kockán.

Washingtonban az amerikai képviselőház republikánus többségének tagjaival egyeztettem a magyar parlament tiszás többségének terveiről és a magyar-amerikai parlamenti kapcsolatok jövőjéről – erről tett ki bejegyzést nem sokkal ezelőtt Hajdú Márton, a Tisza országgyűlési képviselője, a Külügyi Bizottság elnöke.

A vezető kormánypárti politikus amerikai látogatásának azonban volt egy egészen konkrét és húsbavágó apropója, ez pedig a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act, amely sorsdöntő hatással bírhat Magyarországra.

Hajdú Márton beszámolója szerint tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államokat és Magyarországot hosszútávú, alapvető érdekek és értékek kötik össze, amik felette állnak a választási ciklusoknak.

Beszámoltam partnereimnek az első száz nap eredményeiről, amik közül ők különös érdeklődéssel fogadták

• az illegális migráció elleni határozott fellépésünket,
• a gyerekek védelmére és a családok támogatására hozott intézkedéseinket,
• illetve az egészségügy és a közszolgáltatások minőségének javítására tett erőfeszítéseinket

– sorolta, ami azért is érdekes, mert ezek nagyrészét még az Orbán-kormányok alapozták meg.

Belátta a Tisza, hogy csak Trump mentheti meg Magyarországot: hivatalosan is segítséget kértek

Ennél hangsúlyosabb volt azonban, hogy amikor a tiszás politikus Amerikában járt, aznap szavazták meg a képviselőházban az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlóira a vámok kivetését előíró törvényt.

Ez több más országgal együtt Magyarországra nézve is kockázatot jelent. "Éppen ezért volt fontos, hogy elmondhattam, a Tisza tisztában van az orosz energiafüggőség veszélyeivel és hátrányaival, és hamarosan elkészül a terv ennek orvoslására.

Kértem amerikai partnereimet, hogy járjanak közben azért, hogy Magyarország mentesüljön a törvény hatásai alól, illetve, hogy az Egyesült Államok támogassa hazánk energiadiverzifikációs törekvéseit

– jelentette be Hajdú Márton, ezzel pedig túlzás nélkül kritikus ponthoz ért a magyar-amerikai viszony. Ahogy attól 2025 novemberében hangos volt a hazai és a nemzetközi sajtó, Orbán Viktor a washingtoni, Trumppal folytatott csúcstalálkozóján számos engedményt ért el, így az amerikai elnök garantálta, hogy Magyarország mentességet kap az orosz olajra kivetett, akkor napirenden lévő szankciók alól.

A volt magyar miniszterelnök később egyértelművé tette: ez a megállapodás az amerikai elnök és közte született és addig marad érvényben, amíg ő Magyarország miniszterelnöke. Ez az április 12-i választás után már nem így volt, ezért is feszítette a kérdés a hazai energiapiac alakulását, hogy mi lesz ennek a kivételes helyzetnek a sorsa a Tisza-kormány és Magyar Péter beiktatásával.

Az, hogy immáron kiderült, a kormánypárt segítséget kért amerikai partnereitől, hogy járják ki Magyarország mentességének újbóli biztosítását – erre az elnök adhat jogosítványt –, azt mutatja, hogy Magyar Péterék is el akarják érni azt, ami Orbán Viktornak sikerült.

Egyúttal annak a felvállalása is, hogy a Tisza-kormány továbbra is az orosz energia vásárlásában érdekelt. Izgalmas fejezetéhez érkezett tehát a Tisza-kormány nemzetközi súlyának megítélése, most dől el ugyanis, hogy Trumpnak ér-e annyit Magyar Péter, mint Orbán Viktor, akivel közismerten jó viszonyt ápol.

Amerika szankciók az orosz olajat vásárló országokra: miért van veszélyben Magyarország?

Az amerikai képviselőház szeptember 16-án 262–159 arányban elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Actet, amely a szenátus után így Donald Trump elé kerül. A törvény felhatalmazza – illetve bizonyos feltételek mellett kötelezi – az elnököt arra, hogy

1. akár 100 százalékos vámot vessen ki azon országok amerikai exportjára, amelyek az előző 12 hónapban az öt legnagyobb orosz kőolaj- vagy földgázimportőr közé tartoztak,
2. és a törvény hatálybalépése után is új orosz vásárlásokat hajtanak végre.

A Trump-kormány támogatta a javaslat elfogadását. Magyarország abszolút ebbe a kategóriába eshet, hiszen évente 5 millió tonna orosz kőolajat szerez be és további 4,5 milliárd köbméter, szintén orosz eredetű földgázt.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nincs név szerint beleírva a végleges szövegbe, de ez nem sokon múlott.

A képviselőházi vitában volt egy módosító javaslat, amely az érinthető országokat név szerint felsorolta, és Magyarország is szerepelt rajta Kína, India, Törökország, Azerbajdzsán, Szlovákia és mások mellett. Ezt a módosítást végül elutasították, ezért a végleges szabály egy változó „top 5” indikátort használ.

Mint látszik, Magyarország kitettsége az orosz energiahordozók felé valós. Az amerikai szankció azt jelenthetné, hogy amennyiben nem áll el tőle – ennek a kivitelezése rendkívül kockázatos és fájó lenne, Washington brutális vámokat vetne ki rá.

A következő időszakban fokozott figyelemmel érdemes követni az eseményeket. Most Washingtonban már a végső törvényhozási szakaszon is átment egy olyan szankciós eszköz, amely Magyarország orosz energiaimportját közvetlenül is fenyegetheti.

A következő kritikus pillanat Trump aláírása lesz a jogszabályon, majd annak a konkretizálása, hogy az amerikai kormány, miként számolja ki a „top 5” országot. Mint látható, a Tisza abból indul ki, hogy Magyarország veszélyben van, ezért is kért közbenjárást most Hajdú Márton útján, hogy kimaradhasson a kilátásba helyezett szankció köréből.

Hajdú Márton egyénként nem először kilincsel az orosz energia témájában Amerikában. Erről részletesen itt írtunk.

Forrás: vg.hu