CINK

Csonka Ákos: Tavaly átlagosan 3,6%-ot mértek a Szövetségnek 2023. jan. 17.

Úgy tűnik, hamarosan ismét előrehozott választásokat tartanak Szlovákiában, ezért egyre időszerűbb nézegetni a pártok preferenciáit, súlyozni választási potenciáljukat. Nyilván minket, magyarokat leginkább az érdekel, hogy miként áll a csodafegyverként beharangozott egyesült magyar (+nemzetiségek, régiók) párt a megmérettetés előtt. Bár egyből el is kezd sántítani a csodafegyver, hiszen a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum nem került bele a nagy összeborulásba, és bár részben indokolatlanul, de mediális térnyerésének köszönhetően egyre masszívabb eredményeket produkál (már ha az 1% körüli preferenciák masszívnak tekinthetőek).

2022-ben 6 közvélemény-kutató ügynökség összesen 44 mérést végzett a pártok preferenciáit illetően Szlovákiában. Volt ügynökség, ami „becsületesen” minden hónapban elvégezte a felmérést, de volt olyan is, mely egész évben csupán kettőt produkált. Sőt a Vox Politico egy meglehetősen különös metodikát alkalmazva napi méréseket végez (náluk a havi átlagokat vettük alapul). Bár az egyes ügynökségek mérési technikái között lehetnek eltérések (nem mindegyik használ például kisebbségi kulcsot), de valamilyen szinten mégis a közvéleményen alapulnak, így egységesen valamennyit beszámítottuk a teljes képbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy bármennyire vitatott módszertan szerint készítheti bárki is a felmérését,

még mindig közelebb áll a valósághoz a „szerintemeknél” és a megérzéseknél.

Ugyanakkor jó azt is szem előtt tartani, hogy a szlovákiai közvélemény-kutatások közismerten pontatlanok, de az 5%-os küszöb esetében egy 1,4%-os differencia árulkodó jel, ha még figyelembe is vesszük a hibahatárt.

Jelen adatokból összeállított adatbázist azóta vezetjük, amióta tudatosult bennünk, hogy a felvidéki magyar politika elvétve, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja a politikájának, stratégiáinak a megalkotásából a politikatudomány alapjainak számító közvélemény-kutatásokat, felméréseket, és évek, évtizedek óta szubjektív szempontokra alapozva tevékenykedik.

Egy komplett tudományos műhely fenntartása persze luxus egy kisebbségi (jobban mondva kevesebbségi) létbe szorított közösség számára, de az mindannyiunkat megdöbbentett, hogy még csak a mások által készített méréseket sem vezetik, rendszerezik, elemzik. Ezért úgy döntöttünk, hogy a 2020-as parlamenti választás óta nyilvánosan közzétett méréseket szisztematikusan összegyűjtjük és különböző szempontok alapján rendszerezzük, kielemezzük a pártok helyett.

Ezen adatbázis valamennyi aspektusának kielemzése meghaladná jelen felület kereteit, de a legfontosabbakat igyekeztünk összegezni, hátha tanul belőle bármit is a politikum.

A legkisebb értéket 2022-ben a Szövetségnek az AKO mérte júliusban: 1,8%-ot, míg a legmagasabbat az MKP-t korábban rendre 5% fölé mérő Polis ügynökség mérte áprilisban: 6,4%-ot. A 43 mérésből mindössze 4 mérte az 5%-os parlamenti küszöb fölé a pártot (Polis: április, május; Focus: november, december).

A négy 5% fölötti mérést a Szövetség politikusai természetesen igyekeztek széles körben prezentálni. Volt, hogy fizetett hirdetésekben reklámozták. Érthető módon a másik 39-et nem.

Havi átlagra lebontva láthatjuk, hogy a legmagasabb együtthatókat januárban és májusban mérték a pártnak, a legalacsonyabbat pedig októberben. Érdekesség, hogy amióta mérik a pártot, a havi átlaga csak egyszer, rögtön a legelején ment 5% fölé 2021 márciusában. Utolsó, 2022 decemberi havi átlaga – ami 6 mérés eredményeiből tevődik össze – 3,8%.

A Magyar Fórum bár szerényebb skálán mozogva, de messze nem utcahossznyival lemaradva 0-5-2,5%-os eredmények között mozgott. Simon Zsolt pártjának éves átlaga 1,5% lett, de hozzá kell tenni, hogy nem minden ügynökség méri őket. A Szövetséget mérő 43 felmérésnek csak alig a felénél (22) kérdeztek rá a Magyar Fórumra is a megkérdezettektől, ami ha nem is torzítja, de nyilvánvalóan árnyalja az összképet mindkét magyarokat megszólítani kívánó párt számára.

A magyar választók ötöde szavaz csak a Szövetségre?

2022 novemberében és decemberében az AKO ügynökség készített egy részletesebb felmérést is, amiben többek között a magyar választók szavazási viselkedését elemezték ki. Ebből az derül ki, hogy jelenleg a felvidéki magyar szavazók csupán negyedének-ötödének kínál alternatívát a Szövetség (a novemberi felmérés szerint 28%, a decemberi szerint 20%). Közel ennyien vannak (18 %) azok is, akik nem tudják, kire szavaznának, 7% pedig Simon Zsoltot és pártját támogatná. A többi magyar választásra jogosult pedig vagy nem vesz részt a választáson, vagy szlovák pártot támogat. Az AKO felmérése szerint ez utóbbiak aránya 36%, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ez a jelenség egyre fokozódik. A Forró Krisztián vezette platformszövetség bár bízhat abban a 18%-ban, aki bizonytalan, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán sikerül minden bizonytalant meggyőzni. Mindazonáltal még azokkal és a Magyar Fórum támogatottságával is csak minden 3. szavazót sikerülne maguk mellett tudniuk, így egyre inkább érvényes lehet az a modell, hogy mára a szlovákiai magyarok csupán egyharmada szavaz nemzeti alapon, egyharmada már szlovák pártokra voksol, míg egyharmad minden körülmények között távol tartja magát a politika, a demokrácia és a választás intézményeitől.

Bár sokak számára úgy tűnhetett, hogy az önkormányzati és a megyei választás eredményei átadaptálhatók a parlamentire is, nem árt viszont figyelembe venni, hogy a két választás teljesen más dimenzióban mozog.

Egyrészt teljesen más témákat ölel fel és teljesen más szempontok szerint voksolnak egyiken és másikon a választók. Míg előbbinél az általuk ismert, velük közvetlen kapcsolatban lévő egyénekre szavaznak, addig a parlamenti választásoknál a pártok arculatát és kommunikációját alapvetően a leader, tehát az elnök személyének karaktere és kommunikációja határozza meg. Ez pedig nem túl jó hír a Szövetség számára.

nyitókép: P7

Csonka Ákos/Felvidék.ma