A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
320975855 486330246966271 8394640907954181705 n

"Danger, danger, Mr. Robinson..." 2022. dec. 30.

„Bár az oroszok is, és az amerikaiak is - legalábbis verbális szinten – el akarják kerülni azt a helyzetet, hogy közvetlen konfliktusba kerüljenek egymással, amelynek egyenes következménye az atomfegyver alkalmazása lenne, illetve mind a két fél el akarja kerülni az atomháborút, a hadszíntéren már felfedezhetők olyan elemek, mozzanatok, amelyek bizony az orosz nukleáris elrettentési doktrína atomfegyver alkalmazásának kényszerű kötelezettsége felé mutatnak” - fogalmaz legújabb facebook-bejegyzésében Szabó József egyetemi docens, aki a további eszkaláció és a nukleáris háború veszélyeire figyelmeztet. Szemle.

„Danger, danger, Mr. Robinson…

Nemrég néztem meg a netflixen a Lost in space című sorozatot. Abban volt egy robot, amely veszély esetén mindig e szavakkal figyelmeztette az űrhajótörött családot, vagy a család legkisebb gyermekét. Most én veszem kölcsön ezt a figyelmeztetést. 

Danger, danger…

Mire vonatkozik ez a figyelemfelhívásom? Miért mondom azt, hogy nagyon veszélyes szakaszához érkezik ez a háború, és hogy nagyon észnél kell lenni ahhoz, hogy elkerülhessük az eszkalációt, amely már az atomfegyverek alkalmazásának lépcsőfokához közelít?Bár az oroszok is, és az amerikaiak is - legalábbis verbális szinten – el akarják kerülni azt a helyzetet, hogy közvetlen konfliktusba kerüljenek egymással, amelynek egyenes következménye az atomfegyver alkalmazása lenne, illetve mind a két fél el akarja kerülni az atomháborút, a hadszíntéren már felfedezhetők olyan elemek, mozzanatok, amelyek bizony az orosz nukleáris elrettentési doktrína atomfegyver alkalmazásának kényszerű kötelezettsége felé mutatnak. Az oroszok nukleáris elrettentési doktrínájával már több posztomban foglalkoztam. (Bár úgy tűnik, hogy közel s távol a vidéken rajtam kívül ez senkit sem érdekel és senki sem fordít nem kellő, de semmilyen figyelmet e doktrína pontjaira. Csak nehogy nagy meglepetés érje a világot).

Az oroszok doktrínájának van egy olyan fejezete, amely a nukleáris elrettentés és az atomfegyver alkalmazása közötti átmenet feltétel- és keretrendszerét írja le. 

Melyek ezek?

a) az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról szóló megbízható információk kézhezvétele;

b) az ellenség által nukleáris fegyverek vagy más tömegpusztító fegyverek bevetése az Orosz Föderáció és (vagy) szövetségesei területén;

c) az ellenségnek az Orosz Föderáció kritikus állami vagy katonai létesítményeire gyakorolt hatása, amelyek megzavarnák a nukleáris erők válaszintézkedéseit;

d) az Orosz Föderáció elleni, hagyományos fegyvereket alkalmazó agresszió, amikor az állam létét fenyegetik.

Azt most én hagyom figyelmen kívül, hogy az orosz kommunikációban egyre gyakrabban jelenik meg az az érvelés, amely az orosz állam léte elleni, a „kollektív nyugat” által elkövetett Oroszország megsemmisítésre irányuló agresszióról van szó, 

amely a doktrína d) pontját léptetné életbe. 

Figyelmen kívül hagyom az ukránok álmodozását Oroszország feldarabolásáról, meg néhány amerikai héja (pl. Raskin szenátor) vágyálmát Oroszország megsemmisítéséről. Ez a kommunikációs hadszíntér eleme, meghagyom annak.

Ami viszont lényegesebb és materiális vonzata is van, az az Oroszország mélységében található stratégiai bombázók repülőtereinek, bázisainak az ukrán támadása. 2022 decemberében két alkalommal támadtak meg ilyen létesítményeket: 

először december 5-én két bázist, majd 26-án egy légibázist. 

Sok kárt ugyan nem okoztak, azonban az ukránok megmutatták, hogy számukra sincsenek elérhetetlen stratégiai jelentőségű objektumok Oroszország mélységében.

A december 5-i támadásban műholdas felvételek alapján megsérült az egyik repülőtéren egy TU-95-ös stratégiai bombázó, a másik repülőtéren pedig egy TU-22M3-as bombázó. A december 26-i támadásról érdekes közlések vannak. Egy ukrán haditudósító a twitter-oldalán azt írta, hogy a drón két rakétát szállított, és lőtt ki, amiből az egyiket lelőtt az orosz légvédelem, a másik viszont a repülőtér irányítóközpontjába csapódott és ölt meg három embert. Ez persze rögtön felvet egy olyan kérdést, hogy milyen eszköz lehetett az ukrán drón. Olyan állítás is van, hogy a drón a kifutópályára csapódott be és pilótákat ölt meg. A mellékelt Maxar felvétel ezt látja igazolni. Az oroszok szerint lelőtték a drónt, és annak lezuhanó darabjai öltek meg három katonát. 

Azonban nem ez a lényeg, még ha emberéletekről is van szó. A lényeg az, 

hogy a támadás okán élesedhet a fentebb közölt doktrinális elemek közül a c) pont. 

Legfőképpen azért, mert az Engels 2 légibázis – vagy hivatalos nevén a 6950 légibázis - olyan kritikus katonai létesítmény, amely a stratégiai nukleáris erők elemét képezi. Olvastam olyan elemzéseket a támadások kapcsán, amelyek kihangsúlyozták azt, hogy ez azért nem igaz, mert a légibázison nincsenek atomfegyverek. De, vannak. A légibázis ugyanis nemcsak a kifutópályát jelenti (sőt, nem is csak ezt az egyetlen repülőteret), hanem egy nagyon is komplex katonai létesítmény és infrastruktúra. A stratégiai bombázók atomterhe -160 db nukleáris fejjel szerelt rakéta - közvetlenül a repülőtér közelében található. (Sőt, a légibázistól délre 36 kilométerre még egy ennél is nagyobb központi atomraktár van). Fontos kérdés az is, hogy az ukránok milyen eszközökkel érték el ezt a támadási mélységet az orosz hátországban. A jelek arra mutatnak, hogy egy régi szovjet eszközt, a TU-141 felderítő drónt alakították át. A drón korszerű irányítóberendezést kapott – a roncsok alapján az oroszok azt mondják, hogy amerikai eszközöket építettek be és még az ezeket készítő USA-beli gyárat is megnevezték – és néhány tucat kilogramnyi robbanóanyagot helyeztek el a drónokba. Ukrán kézben kb. 60-70 db TU-141 eszköz lehet még. 

Az amerikaiak ugyan elhatárolódnak a támadásoktól, azt mondván, hogy az ukránoknak átadott eszközökkel már az ukránok rendelkeznek. Ezt az elhatárolódást némileg gyengíti az a tény, hogy az ukránok az amerikai GPS-eszközökhöz szükséges földrajzi koordinátákat az amerikaiaktól kapják folyamatosan. Mellékelek egy ilyen hírszerzési adatlapot, amely „véletlenül” az Engels-2 légibázison állomásozó bombázók típusait, darabszámát és elhelyezkedéseik koordinátáit tartalmazza.

Danger, danger Mr. Világ…”



Facebook/Szabó József