Danko karakánsága 2025. márc. 6.

Dankoról jót talán még a konzervatív média sem tud leírni anélkül, hogy az aktuális szerkesztő az ujjába ne harapjon.

Pedig ez az ember – mondjon bárki bármit – a legőszintébb és legelhivatottabb konzi politikus perpillanat Szlovákiában.

És talán a legönzetlenebb is. Hiszen ő volt egyedül az, aki megakadályozandó azt, hogy a liberál-progresszív ellenzék átvegye az országban a hatalmat. Ráadásul a meccs félidejében... 

Hajlandó volt ennek érdekében felajánlani Ficonak mindent (is), hogy legyen ütőlapja a zsaroló akarnokokkal lejátszandó partijához.

Mindhárom minisztériumát, beleértve Taraba és Šimkovičová tárcáját (igaz azokat nem a párttársai vezették, ahogy Huliak sem az - az SNS listáján indult más pártbeliek).

Végül Keketit kellett elengednie, de hozzá kell tennem, hogy ő viszont (vélhetően) megkapja a Nemzeti Bank alelnöki posztját, ami azért szintén nem egy „lájtos” fizut biztosító „dzsob”.

De, akárhogy is van, illetve lesz, az mindenesetre tény, hogy ő tényleg mindent megtett azért, hogy a kormány ne bukjon meg.

Hiszen ha ő megmakacsolja magát, ha azt mondja, hogy márpedig nem nem adok semmit, egyetlen minisztériumot sem engedek át a kormányfő hatáskörébe, hogy azt a tárgyalási alapként felhasználhassa, akkor a koalíciós szerződést ki lehetett volna dobni a kukába. Ezáltal pedig keresztet lehetett volna vetni a jelenlegi szuverenista kormányra.

Az előrehozott választások eredménye (egy újabb konzi kormányzat összehozása szempontjából) pedig gyakorlatilag kiszámíthatatlan.

Úgyhogy nagyon vékony jégen táncikált a kormányfő. Danko pedig ezt átlátta, megértette a tágabb összefüggéseket, és eképpen is cselekedett.

Amint az alábbi podcastban is mondta, azért hozta meg ezt a döntést, mert neki egy (vagy akár három) minisztériumnál sokkal fontosabb, hogy ma Brüsszelben Fico megvétózza Macron öngyilkos háborús lázálmait.

És, amint mondta, nagyon reméli, hogy ezt fogja tenni!

(Ebben azért sem ő, sem mi, nem lehetünk százszázalékosan biztosak, mert azért tőle láttunk már jópár vargabetűt.)

De mégis reménykedünk (mi mást tehetnénk), hogy kiáll Orbán Viktor mellett, és az általa is sokat hangoztatott béketeremtés oldalára áll végül.

Azaz nem az Oroszország elleni végtelen háborúra szavaz majd az uniós nagyokkal együtt...