CINK
Darumadár fenn az égen...
2024. júl. 16.
Nem meglepő, csupán mulatságos számomra, mióta pár pikírt és megtekert sorocska napvilágot látott az egyesek által portálocskának nevezett P7-en, és a királyi médiafelületet is csak fogatlan oroszlánként beállító szövis jóbarátok által elejtett megjegyzéseken is csak jókat vigyorogtam. Bár talán sírni kéne. Olyan sajtótájékoztatókat néztem onlájn, szinte megkönnyeztem.
Hát igen, a portálocska, valamint a fogatlan oroszlán sem engedheti meg magának a méregdrága implantokat. Vagy igen? Bár múltkor láttam Zsoltinál egy fogas bannert.
Allítólag a győri klinikák kifogástalanok, csak befogadó és megfelelő csontállomány szükségeltetik hozzá, hogy mértani precizitással befúrják a csavarokat. Gyógyulási idő, meg egy valag pénz. Híha, a kalandor megint megmondta a tutit! Az oroszlán is fogatlan, a portálocskát se olvassa szinte senki. De azért reflektálnak rájuk. Érdekes!
Aztán ott a babatejci, amit páran dudikáznak: táplál és olyan étvágyat kölcsönöz, ami nemigen csillapodik. Azok a liberális csöcsök és a tejfakasztók!
Mindezek rátesznek egy lapáttal már arra a korántsem elhanyagolható tényre, hogy a magyar ajkú lakosság magasról füttyent a furi aktusokra, esetleg átszavaz szlovák formációkra.
Példának okáért színtisztán látható az “újdonsült” komáromi népszerűségét illetően. Persze az is adott a helyi pohodának, hogy nyereményt, kápét lógattak be a kedvesebb, gombaszögi projekt térnyerését illetően. Komárom ellen!
Kell ennél magasabb labda, hogy a szétesés szélén táncoló helyi szervezet is a padlón végezze, kiütve? Aztán jöttek a kikötős, darus mentéssel. Valamit be kell dobni az elkerülőn kocsikázva. Vasból akarna madártejet, aha! Már meg is mászta, le is filmezte. Ez a város már tiszta hallivúd!
A nem nagy kaliberekkel operáló, “független” vezetés akkor fújja szét, amikor akarja. Még dátumot is állíthatnak, mikor lesz a végső visszaszámlálás. Kényelmes helyzet: klíma, karosszék és távirányító.
Úgy hallkan megsúgnám: ez a felelősségteljes önreklámozás csakis a már liberális igában tengődő, szebb napokat is látott lakosságra vetül át, akik még maradnak. Nem tervezik a nomád lakhelyváltoztatást, mint a politikus urak és a hölgyemények.
Ékesen példázza a legutóbbi önkormányzati választáson történő leégés is. Amíg egyeseknek és ketteseknek ez csak játékszín, a magyarságnak óriási blama és újabb szög a már megácsolt koporsóba. A siratóasszonyok vetik a keresztet és mormolják az imát.
Mit tehet ilyen esetben a jobb sorsra érdemes választópolgár, az egyszerű proli?
A poros, de a látszatra még olykor-olykor adó, régi bútorok mellett FFP2-es szájmaszkban tűr, túlél és várakozik. Amíg el nem szakad a cérna.
Aztán mi lesz a madártejjel? Valaki biztosan bekapja! És marad a hal a tortán...
Nyitókép: SziaKomárom