7832

Demeter Szilárd: A kereszt nem valaminek a tagadása, hanem egy állítás. 2024. aug. 31.

A budapesti Szabadság-szobor rekonstrukciójának terve, pontosabban a talpazatra odailleszteni kívánt kereszt komoly indulatokat gerjesztett – természtesen a hiperérzékeny és elfogadó – liberális körökben. A sok zagyvaságot és nyomdafestéket nem tűrő szócséplés után Demeter Szilárd is megosztotta a gondolatait a Mandineren, amiben bőven megindokolják, miért is van szükségünk a keresztre.

Írtam és mondtam már többször is, de nem árthat az ismétlés: a nyugati kultúra és civilizáció – árnyoldalaival együtt is – a világ legélhetőbb országait hozta létre. A kereszt nem valaminek a tagadása, hanem egy állítás. Azt állítja, hogy mi, magyarok ragaszkodunk mindazokhoz az értékekhez, ahhoz a történelem során kicsiszolódott életgyakorlathoz, ami mégiscsak eljuttatta a fehér nyugati civilizációt arra a szintre, hogy bőrszíne vagy vallási hovatartozása miatt senkit nem lincselünk meg, nem gyilkoljuk ipari méretben embertársainkat, elviekben egyenjogúság van nő és férfi között etc.

A kárhoztatott nyugati civilizáció törölte el a rabszolgaságot például. Vagy akár a gyarmatosítás kérdése: van ennek egy paradoxona, hogy tudniillik a gyarmati népek épp a „nyugati, fehér, keresztény” világból importált eszmék alapján lázadtak föl a gyarmatosítók ellen. Az önrendelkezés, demokrácia, emberi jogok – ezek a nyugati, fehér, keresztény civilizáció alkotásai.

Az eredeti, teljes írás ITT olvasható.