MAGYAR KÁRTYA

Demeter Szilárd: Erdélyi magyar ember Simionra nem szavaz 2025. máj. 14.

Az elmúlt időszak legnagyobb nemzetpolitkai vitáját váltotta ki a (megismételt) romániai elnökválasztás második fordulójába jutott George Simion, illetve a magyar kormány nyitása az ultranacionalista politikus irányába. A témáról rengeteg írás, vélemény született, most pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, az erdélyi születésű Demeter Szilárd is megszólalt. Vagyis írt a Mandinerre, csak hogy precízek legyünk.

Erdélyi magyar ember Simionra nem szavaz.

Nemcsak azért, amit tett és mondott, hanem azért is, mert messziről bűzlik a mögöttes erők szekus gúnyája.

Ezek ugyanazok, akik 1990-ben pogromot szerveztek Marosvásárhelyen, bányászjárásokat Bukarestbe, és az elmúlt 35 évben folytatták a Ceausescu által elkezdett asszimilációs politikát. 

A kilencvenes évek második felében a kolozsvári utcákon verekedve ismertem meg ezt a szagot, beleverték az orromat, és még mindig szerencsésebb vagyok, mint a szüleim generációja, akik közül jópáran a börtönben, milíciákon fűtőtesthez bilincselve, vagy a Duna-csatornánál tanulták meg, hogy

az alig száz éves Romániában nincs joga magyarul érezni, gondolkodni, beszélni az ezeréve ott élő őshonos magyar nemzeti közösségnek.

(...)

Csakhogy: mivel a román elit többsége kimondatlanul legalább annyira sovén és magyargyűlölő, mint Simion szavazói (gondoljunk csak világhírű szellemi elődjeikre, például Mircea Eliadera, vagy Emil Cioranra, virtigli vasgárdisták voltak), meg fogják találni a közös hangot.

Szóval nemcsak az az igazán fontos, hogy ki nyer vasárnap, hanem hogy mi lesz hétfőtől.

Nehéz időszak következik, mert #bezzegromániában az elit felélte Románia jövőjét, a nacionálkommunizmus szelleme meg köztünk jár. Az Európai Unió elmúlt három évtizedében többszörösen bebizonyosodott, hogy a szülőföldjükön élő őshonos európai nemzeti közösségek jogai cseppet sem érdekli a brüsszeli fényességes tekintetű hölgyeket, urakat és egyéb társadalmi neműeket.

Vagyis csak magunkra számíthatunk.

Nincs az az anyaországi politikus vagy párt, aki/ami Bukarestben el tudná végezni az RMDSZ munkáját, de erős anyaországi védhatalomként segíteni tudják az érdekérvényesítést. A szerbekkel és szlovákokkal sikerült kiegyezni a nagypolitika szintjén, a románok meg szokásuk szerint úgyis a győzteshez fognak átállni az utolsó pillanatban.

Ha a patrióta politika győz, velünk lesznek, ha a nemzetek fölötti Európai Egyesült Államok projektje, akkor a nagypolitikában európaiabbak lesznek az európaiaknál.

De ez még odébb van, addig alakítanunk kell a mindennapokat. Nekünk egy esélyünk van: egységes politikai közösségként kell tudnunk megmutatni magunkat Romániában most vasárnap. Menjünk szavazni, hogy egyértelművé váljon: a több mint egymilliós erdélyi magyarsággal számolni kell, akárki is ül a Cotroceni-palotában.

Ha beleszólhatunk Románia jövőjének alakításába, akkor lehet Erdély és Székelyföld még élhető unokáink számára is.

Ha a románok döntenek rólunk, akkor nem lesz Erdély. Se magyar, se román, se semmilyen. És Románia lesz Székelyföld helyén is. Az utolsó magyar még talán megkondíthatja a harangot Csíksomlyón.

Az eredeti, teljes írás elolvasható a MANDINER honlapján.