A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Demeter szilárd

Demeter Szilárd: Ukrajna 365 2023. febr. 24.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség vezetője többször is megszólalt már különféle közéleti témákban, és mint író embert, őt sem kerülte el a háború okozta érzelmek vihara. Az író a Mandineren osztotta meg szabadversnek is beillő írását.

Az a haza, amiért az ott maradó magyar férfiak meghalnak, nem hazaként viselkedik velük szemben. Még most sem, amikor tényleg szüksége van rájuk.

Ha hátralépsz, milliós emberfolyamot láttál. Nem fordíthattad el a fejedet.
Az emberfolyam Keletről Nyugatra hömpölyög, Európa-deltában szétterül.
Nem tudod, hogy ki ment el, ki maradt.
Nem tudod, hogy aki maradt, él-e még.
Nem tudod, hogy aki elment, mit hagyott hátra, és hogy mit keres hol.
Nem tudod, hogy hány ukrán mennyire orosz, mennyire szláv, mennyire európai.
(Nem tudod, hogy ezek kizárják-e, avagy erősítik egymást. Eddig úgy tudtad, hogy nincs európai kultúra oroszok nélkül. Most inkább kizárólag ukránokról beszélünk, hogy ne beszéljünk az oroszokról és a kultúráról. Egy jó szót nem hallani az oroszokról, még a végén meglincselnek, ha a villamoson észreveszik, hogy Dosztojevszkijt olvasol.
De ez nem az ukránok és az oroszok baja, ez az európaiak baja. A mi bajunk.
Vissza az emberfolyamhoz.)
Nem tudod, hogy amióta elindultak, hányan lettek árvák és hányan özvegyültek meg.
Nem tudod, hogy Nyugaton hányan néznek aggódva, könnyes szemmel Kelet felé.
És azt sem tudod, hogy ki mit lát: ágyúzott szülőföldet vagy legyőzendő Oroszországot.
Nem tudod, hogy ha baj lesz hazád keleti határaitól nyugatabbra, akkor hová mennek tovább. Hogy megyünk-e velük mi is a nagy büdös semmibe.
Vagy maradunk, mint ahogyan maradtak ukránok Ukrajnában is, mert mégiscsak az a hazájuk. Számunkra Kölcsey összefoglalta kétszáz évvel ezelőtt ezer esztendő tapasztalatát: Isten az embernek egy szívet adott és egy hazát.
Nem tudom, te mire jutottál az elmúlt egy évben.
Nekem minden sejtem tiltakozik a háború ellen, belegondolok, szakad a szív.
De maradok. Maradnék. Zsigeri ellenkezésem ellenére mennék a frontra. Mert a háború gyűlöleténél erősebb a hazaszeretet. Magyarország a hazám, otthonom a Kárpát-medence.
Igen, Kárpátalja is, látod amottan az emberi sorsot. Emberit s magyart. Értük is maradnunk kell, azokért a magyarokért, akik ott élnek a szülőföldjükön. Ez elmúlt bő száz évben megtanulhattuk, magyarként rajtunk kívül nincs nekik senkijük. Az a haza, amiért az ott maradó magyar férfiak meghalnak, nem hazaként viselkedik velük szemben. Még most sem, amikor tényleg szüksége van rájuk. Elköveteli az életüket, miközben elveszi a lehetőséget a gyermekeiktől, hogy anyanyelvükön lehessenek tudóssá. Magyarként meghalhatsz, élni csak ukránul élhetsz teljes életet. Ezt is látnunk kell. Nem fordíthatjuk el a fejünket. Ez is Ukrajna. Ez is Európa.

Forrás: Mandiner

Nyitókép: Index

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!