CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Demeter Szilárd: Ukrajna 365
2023. febr. 24.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség vezetője többször is megszólalt már különféle közéleti témákban, és mint író embert, őt sem kerülte el a háború okozta érzelmek vihara. Az író a Mandineren osztotta meg szabadversnek is beillő írását.
Az a haza, amiért az ott maradó magyar férfiak meghalnak, nem hazaként viselkedik velük szemben. Még most sem, amikor tényleg szüksége van rájuk.
Ha hátralépsz, milliós emberfolyamot láttál. Nem fordíthattad el a fejedet.
Az emberfolyam Keletről Nyugatra hömpölyög, Európa-deltában szétterül.
Nem tudod, hogy ki ment el, ki maradt.
Nem tudod, hogy aki maradt, él-e még.
Nem tudod, hogy aki elment, mit hagyott hátra, és hogy mit keres hol.
Nem tudod, hogy hány ukrán mennyire orosz, mennyire szláv, mennyire európai.
(Nem tudod, hogy ezek kizárják-e, avagy erősítik egymást. Eddig úgy
tudtad, hogy nincs európai kultúra oroszok nélkül. Most inkább kizárólag
ukránokról beszélünk, hogy ne beszéljünk az oroszokról és a kultúráról.
Egy jó szót nem hallani az oroszokról, még a végén meglincselnek, ha a
villamoson észreveszik, hogy Dosztojevszkijt olvasol.
De ez nem az ukránok és az oroszok baja, ez az európaiak baja. A mi bajunk.
Vissza az emberfolyamhoz.)
Nem tudod, hogy amióta elindultak, hányan lettek árvák és hányan özvegyültek meg.
Nem tudod, hogy Nyugaton hányan néznek aggódva, könnyes szemmel Kelet felé.
És azt sem tudod, hogy ki mit lát: ágyúzott szülőföldet vagy legyőzendő Oroszországot.
Nem tudod, hogy ha baj lesz hazád keleti határaitól nyugatabbra, akkor
hová mennek tovább. Hogy megyünk-e velük mi is a nagy büdös semmibe.
Vagy maradunk, mint ahogyan maradtak ukránok Ukrajnában is, mert
mégiscsak az a hazájuk. Számunkra Kölcsey összefoglalta kétszáz évvel
ezelőtt ezer esztendő tapasztalatát: Isten az embernek egy szívet adott
és egy hazát.
Nem tudom, te mire jutottál az elmúlt egy évben.
Nekem minden sejtem tiltakozik a háború ellen, belegondolok, szakad a szív.
De maradok. Maradnék. Zsigeri ellenkezésem ellenére mennék a frontra.
Mert a háború gyűlöleténél erősebb a hazaszeretet. Magyarország a hazám,
otthonom a Kárpát-medence.
Igen, Kárpátalja is, látod amottan az emberi sorsot. Emberit s magyart.
Értük is maradnunk kell, azokért a magyarokért, akik ott élnek a
szülőföldjükön. Ez elmúlt bő száz évben megtanulhattuk, magyarként
rajtunk kívül nincs nekik senkijük. Az a haza, amiért az ott maradó
magyar férfiak meghalnak, nem hazaként viselkedik velük szemben. Még
most sem, amikor tényleg szüksége van rájuk. Elköveteli az életüket,
miközben elveszi a lehetőséget a gyermekeiktől, hogy anyanyelvükön
lehessenek tudóssá. Magyarként meghalhatsz, élni csak ukránul élhetsz
teljes életet. Ezt is látnunk kell. Nem fordíthatjuk el a fejünket. Ez
is Ukrajna. Ez is Európa.
Forrás: Mandiner
Nyitókép: Index