CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Demkó Attila: Kudarcot vallott az amerikai diplomácia 2023. ápr. 3.

A neves biztonságpolitikai szakember ismételten a közösségi médában elemezte az orosz-ukrán háború kapcsán a helyzetet, ezúttal az amerikai diplomácia felelőségét pedzegetve, amihez a Foreign Policy egyik cikke adta a keretet.

Stephen M. Walt, aki Kissinger és Mearsheimer mellett a realista iskola mai nagyjai közé tartozik, szó szerint leírta, amit a háborúról gondolok. Amihez az "értékalapú", idealista külpolitika vezet, az kudarc, háború, vér – egy sokkal rosszabb világ. Mert diktátorokat, nacionalistákat, nemzeti alapú konfliktusokat csak a "realpolitik" tud kezelni.

Kína nem fog háborút indítani, ha a Kínai Köztársaság (nem Tajvan) az elszakadás útjára lép? Dehogynem – meg is mondták előre. Ennek semmi köze a demokráciához vagy autokráciához, 

egy ország sem engedné, hogy egy polgárháborúban elkülönült területe hivatalosan is elszakadjon. 

Egy ország sem – ennek semmi köze a demokráciához, de ha ebbe a koordináta rendszerbe helyezzük a dolgokat, és bátorítjuk "Tajvant", akkor voltaképpen elpusztítjuk a szigetet, és lehet, hogy kirobbantjuk a harmadik világháborút.

És ugyanez a 2008-as NATO és a 2013-as EU "ígéret" Kijevnek (mert nagyon idézőjeles volt mindkettő, nesze semmi fogd meg jól) is csak arra volt jó, hogy hozzájáruljunk Ukrajna pusztulásához.

Gonosz, ördögi amerikai terv, összeesküvés? Dehogy. Hihetetlen vak és ostoba a neokon és a liberális héja külpolitika – vak és ostoba. 

Semmivel sem jobbak mint egykor a kommunisták, ugyanaz az "elméletileg" szép elmélet, a gondolati séma (az emberi természet és az emberi vágyak teljes félreértése) ugyanaz a világmegváltás és ugyanaz a kudarc a végén.

Foreign Policy: 

Csúfos kudarcot szenvedett az amerikai külügy a háborúban. Bárhogy is végződik a küzdelem, az Egyesült Államok külügyminisztériuma számára az ukrajnai háború egyértelmű kudarcot jelent

– írta véleménycikkében Stephen M. Walt, a Foreign Policy című lap szerzője.

A szerző elismerte, hogy a külügyminisztérium – és általánosságban az Egyesült Államok diplomáciai intézményei is – alulfinanszírozottak, és nagyon sok a teendőjük. Mint írta, ennek fényében meglepő, hogy minek szentelnek időt és energiát az úgynevezett második demokráciacsúcsra (erről itt írtunk bővebben azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot nem hívták meg rá).

Mint írta, Joe Biden elnök, Antony Blinken külügyminiszter és a külügyminisztérium számos magas rangú alkalmazottja több száz munkaórát szentel ennek az eseménynek, amelynek semmilyen gyakorlati jelentősége nincs. Stephen M. Walt szerint azonban nem ez az egyetlen probléma, hanem általánosságban is elmondható:

JOE BIDEN KORMÁNYÁNAK (AZ ELNÖK KORÁBBI ÍGÉRETEI ELLENÉRE) NAGYON KEVÉS EREDMÉNYT SIKERÜLT ELÉRNIE A KÜLFÖLDI DIPLOMÁCIÁBAN.

A szerző azt írta: szerinte az is problémát jelent, hogy Biden kormányzata a „demokrácia vs. autokrácia” narratíva mentén gondolkozik, mert az efféle keretezés „több problémát okoz az amerikai diplomácia számára, mint amennyit megold”. Nem segít abban, hogy az Egyesült Államok együttműködjün a világ autokrata hatalmaival, amelyek ma még mindig többségben vannak a demokráciákkal szemben, és amelyeknek a segítsége sokat segíthetne a mostani, nagyhatalmi rivalizálással teli nemzetközi helyzetben – írta Stephen M. Walt.

Kudarcot szenvedtek el az ukrajnai háborúban is

A Foreign Policy-cikk írója felsorolta, hogy Joe Biden kormányzata hány szakpolitikai kérdésben (nukleáris leszerelés, a Kínával való konfliktus rendezése, emberi jogok helyzete stb.) nem jutott közelebb ahhoz, hogy teljesítse a kormányzati ciklus elején kitűzött célokat.

Ezután tért ki arra, hogy az ukrajnai háborúban milyen szerepet játszott az Egyesült Államok. Mint írta, egyrészről el kell ismerni, hogy 

az amerikai diplomácia fontos szerepet játszott az Ukrajnát támogató országok megszervezésében – de ennél többet nem tudtak elérni. 

A háborúnak még nincs vége, és nagyon bizonytalan, hogy mindez mire lesz elég. A kegyetlen valóság az, hogy ha az elhúzódó háború úgy ér véget, hogy Oroszország irányítása alatt marad a Donbász egésze vagy egy része, és Ukrajna elnéptelenedik, illetve óriási károkat szenved, akkor ez nem úgy fog kinézni, mint egy nagy külpolitikai eredmény 

– írta a szerző, majd azt is hozzátette: bíznak abban, hogy nem így ér véget a háború, de nem lehet kizárni, hogy ez lesz a végeredmény.

Végül úgy összegezte a helyzetet: „a szomorú igazság az, hogy a Biden-kormányzat kiváló munkát végzett egy olyan problémára adott válaszadásban, amelyet legalább részben önmaga generált. 

Az ukrajnai háború gyökerei a Biden beiktatása előtti időszakra vezethetőek vissza, de sem Biden, sem Blinken nem vették észre elég hamar azt, hogy ebből háború lesz. 

Nem vették észre, hogy Oroszország fenyegetve érezte magát az ukrajnai események miatt, és nem tettek meg mindent azért, hogy elkerüljék a háborút”. 

Mint korábban is írtam: »közvetlenül Putyin a felelős a háborúért, de a Nyugat sem feddhetetlen«. Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy a háborút el lehetett-e volna kerülni akkor, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei komolyan veszik Oroszország biztonságpolitikai aggályait, és a makacskodás helyett letesznek arról a tervükről, hogy Ukrajnát beveszik a NATO-ba

– összegezte véleményét a Foreign Policy szerzője.

Forrás: Demkó Attila Facebook oldala