CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Demkó Attila: Trianon a jelen 2022. szept. 6.

A Herszonnál meghalt "Sztepan Eperesi" Eperjesi István, 43 éves, magyar, római katolikus vallású férfi volt, Királyházáról. A munkahelyéről vitték el áprilisban. Közvetlenül kétségtelen, hogy az orosz agresszió áldozata, nem halt volna meg, ha Moszkva nem indítja el ezt a semmivel sem indokolható háborút.

Persze akkor sem, ha 1919-ben népszavazások döntenek a határokról, mert akkor Nagyszöllős és környéke is szinte biztos, hogy Magyarországon marad. Lehet magyarázni budapesti belvárosi fotelekből, hogy Trianon a múlt, de a délszláv háborúk sok száz magyar áldozata mellett ez a tragédia is bizonyítja, Trianon a jelen.

Királyháza: "A község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza, 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai, amely 13. századi királyi vadászház 15. századi erődítésével épült. 1312-ben Károly Róbert ostrommal foglalta vissza a Borsáktól. 1355-ben a település királyi kiváltságokat kapott. 1514-ben a parasztsereg a várat a faluval együtt megostromolta. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelőjének hívta meg Komjáthy Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ő volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált hosszú időn át. A falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a török, 1717-ben a tatár pusztította. Mivel a bujdosóknak menedéket nyújtott a várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1910-ben 3167 lakosából 2224 magyar és 932 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Népesség:

Ma 10 052 lakosából 2150 a magyar."

- írja Demkó.