DR. MINISZTERELNÖK ÚR

Donald Trump valódi célja, Orbán Viktorra kulcsszerep hárulhat 2026. febr. 26.

A Béketanács alapokmányát kihirdető törvényjavaslatról az Országgyűlés a héten kezdte meg az általános vitát.

Rögtön adódott a kérdés, hogy miért kell egyáltalán parlamenti jóváhagyás?

Magyarország alkotmányos hagyománya szerint minden nemzetközi szerződés érvénybelépéséhez parlamenti ratifikáció szükséges. A Béketanács alapító okmánya – bár Donald Trump személyes kezdeményezéseként indult – végül ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat alapján jött létre, ami nemzetközi szerződéssé teszi.

Az ENSZ BT a gázai rendezéssel kapcsolatban adta a jogosítványokat ennek a szervezetnek. 

A ratifikáció után Magyarország teljes jogú tagjává válik ennek az új nemzetközi intézménynek.

Bár a Béketanács hivatalosan a gázai rendezésre jött létre, Trump ambíciói ettől jóval nagyobbak. Az alapító okmányban egyetlen szó sem esik Gázáról, ez egyértelmű jelzés arra, hogy az amerikai elnök túl kíván terjeszkedni az eredeti mandátumon.

A szervezet valódi célja: konkurenciát állítani az ENSZ mellett, vagy esetleg annak alternatívájaként fellépni a globális konfliktusok rendezésében.

Trump kormányzata nyíltan kritizálja az ENSZ-t, sőt Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet a Müncheni Biztonsági Konferencián bejelentette, kevesebb pénzt fizetnek be tagdíjként, hogy „fogyókúrára” vegyék a szervezetet.

A bizalomvesztés másik forrása a WHO Covid-járvány alatti szerepvállalása volt. „A pandémia önmagában adott egy olyan felismerést a nyugati világban, hogy csak a nemzetállami megoldások működnek” – fogalmazott Törcsi, aki szerint a világszervezetek meggyengültek, mert az államok vezetői nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megfelelően használják őket.

Trump szerint az ENSZ-nek megvolt minden lehetősége a konfliktusok rendezésére, mégsem élt velük. Ezért kellett neki személyesen beavatkoznia – vámfenyegetésekkel, diplomáciai nyomásgyakorlással, gazdasági szankciókkal.

Orbán Viktor személyes kapcsolata Trump elnökkel kulcsfontosságú. „Akik kritizálták Trumpot, azokon szeretne revansot venni. Akik támogatták, azokra támaszkodik” – magyarázta Törcsi.

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia négy európai államot emel ki: Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Olaszországot. Ezek az országok válhatnak az amerikai külpolitika támaszpontjaivá Európában.

Azzal, hogy Magyarország ebben részt vesz, nagyon komoly esély van arra, hogy globális és regionális befolyását növelje

– mondta az Oeconomus elnöke, hozzátéve, hogy sokan a régióban „kapunyitóként” tekintenek Magyarországra a washingtoni adminisztrációhoz. 

Magyarország humanitárius szerepet vállalhat a gázai újjáépítésben, a Hungary Helps program tapasztalataira építve. De a legnagyobb magyar hozzáadott érték a Béketanácsban az orosz–ukrán háború rendezésében lehet.

Trump maga is többször elmondta, hallgat Orbánra abban, hogy miként érdemes kezelni az oroszokat és mire érdemes figyelni az ukránok kapcsán. Elhangzott az is, hogy Steve Witkoff, az orosz–ukrán háború különmegbízottja szerint három héten belül új lendületet vehet a tárgyalási folyamat.

És most jön a lényeg!

Az erő új korszaka

A Béketanács létrejötte egy szélesebb jelenség része: ez pedig nem más, mint Trump visszatérése az erőpolitikához, a politikai korrektség máza nélkül.

A különbség a korábbi amerikai kormányzatokhoz képest, hogy akkor legalább próbálták valamilyen ideológiai céllal befedni a katonai akciókat, például a demokráciaexporttal vagy az emberi jogok kérdésével.

Forrés? index.hu