A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

339697316 1686033825184147 3784976467043207392 n

Duray Miklós: Ne féljetek megmaradni magyarnak! 2023. ápr. 21.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A Pro Minoritate Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében a magyar országházban került április 20-án megrendezésre ,,Duray Miklós üzenete a világ magyarságához” című konferencia. Méltó, történelmi környezet, sok-sok barát és ismerős, megannyi magyar elme, politikus, közéleti ember, Duray tisztelői, pályatársai. A ,,nemzet főtere”, ahogyan Gyurcsík Iván, egykori Együttélés alapító az Országházat nevezte, méltó helyet adott egy erre méltó magyar ember, politikus, hazafi emléke előtt tisztelegve.

Furcsa érzés volt, ahogy a történelmi falak között nézelődve, gyönyörködve, arra vártam, hogy Duray Miklós mikor lép be a terembe, hogy elmondja, mindig felkészülten, gondolatait a nemzet jelenéről, jövőjéről, igazi stratégaként kisebbségbe szorult nemzetrészünk kilátásiról, tűpontosan, egyenesen, nem kenegetve a bajt a száraz kenyéren.

Hiszen egy ilyen léptékű konferencián, neki mindig ott a helye. De amint elkezdődött és egyre intenzívebbé vált a gondolatok, a múlt emlékeinek igazgyöngybe fűzése, ha fizikailag nem is, de lélekben kirajzolódott, szellemében megjelent Duray Miklós is. Fia, Duray Áron Bálint, aki Duray Miklós önkéntes száműzetése – „tanulmányi ösztöndíjba” bújtatott kimenekítése idején született az USA-ban, szintén jelen volt, így jelezve, kész továbbvinni és ápolni, megóvni édesapja, szülei örökségét. Köszönet neki ezért!

A hivatalos megnyitón többen is, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is szót kaptak, köszönthették a konferencia résztvevőit. Megtisztelte jelenlétével az emlékülést Ján Čarnogurský, egykori szlovák miniszterelnök is, a Charta 77 egyik aláírója, Duray ,,sorstársa”, ha mondhatunk ilyet, hiszen őt is bebörtönözték az elvei miatt. Mondanivalójából talán azt tudnám kiemelni, hogy fontosnak tartja a közép-európai együttgondolkodást, és hogy Európa jövője az erős, szuverén nemzetek szövetségén kell, hogy alapuljon, és ez kell, hogy adja az igazi erejét.

Kár, hogy ezt a gondolatot, a jelenlegi, Amerika-bérenc, liberális szlovák kormány nem osztja, az EU vezetésével egyetemben.

A későbbi folyosói beszélgetésekből kiderült, Čarnogurský érti a magyarok problémáit, de sajnos ezt egyedül Európában nem tudják megoldani. Kimondta azt, amit mi is látunk 110 éve. Minden látszat ellenére, egyedül vagyunk Európában.

Önmagunk foglya, és egyben legnagyobb ellenségei is vagyunk.

A bevezető, köszöntő felszólalásokból talán Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének néhány, megszívlelendő, és őszinte gondolatát emelném ki, aki Duray Miklóst politikusként, a nemzet szolgájaként, hajthatatlannak és hajlíthatatlannak nevezte, ami kétségtelenül igaz is. Következetesen és radikálisan ragaszkodott a felvidéki magyarok jogaihoz, és soha nem változtatott a hosszú vitákban edződött, és kristályosodott, letisztult álláspontján – ez kérlelhetetlen erénye volt.

339570030 209326851820277 961450045970515075 n

A ,,Durayzmus”, melyet a szlovák nacionalista és kommunista média egy része negatív jelzőként ragasztott rá, hogy leválassza, hiteltelenné, „szélsőségessé” tegye őt a szlovákok és a felvidéki magyarok körében (részben sikerült is), mára márkanév lett a kisebbségvédelmi politizálásban járatos emberek között, és immár az ő örökségeként él tovább az őt tisztelők körében. A magyarság fennmaradásáért vívott küzdelemben mindig következetes és tiszta gondolatai voltak, és soha nem volt rest kimondani, amit gondolt, őszintén, minden máz és sallang nélkül. Neki a fekete, fekete volt, a fehér pedig fehér. Nem keverte a színeket sem szürkére, sem piszkos fehérre, sem szivárványosra.

Hitte, hogy a problémák pontos és érthető megfogalmazása és kimondása nélkül, nincs megoldás. (Milyen kár, hogy ezt a részt [sem] halhatták meg azok a politikusok, akik ma a felvidéki magyarságot szeretnék képviselni, úgy, hogy még az igazság környékét is elkerülik.) Duray örökségét nem szabad bezárva tartanunk, Az ő nyomdokában járva vállalnunk kell a tartalmas, előremutató és -vivő vitákat, még úgy, és akkor is, ha ezért megbélyegzést, vagy megvetést kapunk cserébe.

A köszöntők utáni első panelbeszélgetésen Tőkés Lászlót, Bárdos Gyulát és Brenzovics Lászlót szólaltatta meg Pánzcél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, aki arról faggatta őket, hogy mikor volt az első találkozásuk Duray Miklóssal. A jelenleg is zajló orosz-ukrán háború kapcsán talán Brenzovics László fogalmazott a legkeserűbben: Duray már évekkel ezelőtt látta, megjósolta a kárpátaljai magyarság, mára valósággá vált sanyarú helyzetét.

A megszólalók mindnyájan kiemelték: Duray nemcsak magyar, de európai szintű politikus is volt, aki gyakorlatban államférfiként látta és értette a kisebbségi sorsot, és olyan magaslatokban, stratégiákban gondolkodott, ahogyan csak államférfiak képesek a nemzetükről. Őket Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos előadása követte, aki a fellelhető, kutatható levéltári adatok alapján Duray rendszerváltás előtti, az állambiztonsági szervek általi megfigyeléséről, letartóztatásairól tartott értékes és érdekes, tanulságos előadást.

Durayról többen is jelentettek a levéltári adatok szerint a szlovákiai magyarok közül. Többek között: Szőke József, Balla Kálmán, Varga Sándor, id. Gyimesi György és Püspöki Nagy Péter, aki mellett és akinek a farvizén, vagy kapcsolatrendszerén véletlenül a rendszerváltás utáni években feltűnt és beevezett, a politikai pályára lépett a kiválasztott utód, Bugár Bála is.

Véletlenek persze nincsenek, mint ahogyan az sem véletlen, hogy Bugár eszmetársai készülnek éppen szétverni a felvidéki magyar körvonalazódó magyar egységet ismét, és újra.

Duray 1987-es amerikai ösztöndíjjal való kiutazásáról, és az ott tartózkodásáról Szekeres Zsolt, az Amerikai Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke számolt be részletesen, ismertetve, hogy Duray munkáját és tevékenységét mennyien figyelték és követték már akkor is a nagy vízen túl. Őt Horony Ákos jogász, majd Molnár Imre, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke, történész követte, aki tényszerűen vetette össze Esterházy János és Duray Miklós életútját, mint a felvidéki magyarság Trianon utáni két, legmeghatározóbb politikusának a munkásságát, gerincességét, magyarságát. Ha csak ennek a két embernek a nyomdokaiban haladna a jelenlegi felvidéki politika, akkor sokkal előbbre lennénk.

Duray Esterházy hitéből táplálkozva politizált és élt, mondta ki az örök igazságokat:

Ne féljetek magyarnak maradni a szülőföldön.

Nekünk, kisebbségbe szorult magyaroknak, akinek soha nem volt hazája, csak szülőföldje – értjük ezt. Nemcsak beszélni kell a nagy elődökről, hanem felvállalni is az értékteremtő és nemzetet szolgáló munkájukat. Nem megalkudni, nem meghátrálni, nevén nevezni, és merni kimondani azokat a problémákat, amelyek megkeserítik a kisebbségi létünk mindennapjait.

Miklósnak az igazság folyamatos keresése és az igazságért való szüntelen küzdelmének erősítése miatt volt szüksége Esterházy János hitet és reményt adó példájára. Egészen addig, míg maga is rá nem talált a végső Igazságra, s halálos ágyán Kerényi Lajos atya, a haldoklók legendás kórházlelkészének kezébe le nem tette életének terheit, s a szent útravalót magához véve, megtisztult lélekkel lépte át az örökélet kapuját. Találkozásuk után, Lajos atya megrendülten mondta a telefonba: »Egy nagy lélek távozott el közülünk.« Ez a kegyelmi pillanat volt Esterházy János viszontajándéka Duray Miklós számára, hisz a gulagban maga is azért imádkozott, azt kérte az Istentől, hogy a szentgyónás és szentáldozás szentségét megkapva távozhasson e világból, s így elnyerhesse az üdvösséget. Köszönjük neked János és Miklós, hogy itt a földön a nektek rendelt nemzetközösség szolgálatának szentelve életeteket, közbenjáróink voltatok. Legyetek velünk égi segítségetekkel is, hogy hozzátok hasonlóan mi is rátaláljunk az igazságra, s veletek együtt tiszta forrásból meríthessünk erőt földi létünk küzdelmeihez.

Az ebédet követően, a konferencia befejező részében Tárnok Balázs moderálta azt a panelbeszélgetést, melyben Szabó Tibor, Entz Géza, Tabajdi Csaba és Kiss Gy. Csaba beszélgettek a rendszerváltás utáni évek nemzetpolitikájáról, az erdélyi, felvidéki magyarság akkori terveiről, reményeiről, és megfogalmazott autonómia törekvéseikről, kapcsolattartásáról az anyanemzet kormányaival, beleértve a diplomácia erőfeszítésekről, az akkor megszületett román-magyar, és szlovák-magyar alapszerződésekről.

Tabajdi elmondta, hogy az Európai Unió részéről erős nyomás volt mind a magyar, mind a szomszédos országok kormányain akkor, hogy rendezzék a történelmi vitáikat, viszonyukat, és hogy ha ma születne egy ilyen alapszerződés, már sokkal gyengébb lenne, mint az akkori, ami szintén egy szinte semmitmondó dokumentumnak tekinthető a kisebbségek védelme és megmaradása tekintetében.

Tudatosítani kellett, hogy ezek a szerződések nem az RMDSZ vagy az MKP elődpártjai és a magyar kormány között születtek, hanem az egyes országok kormányai között. Talán Tabajdi Csaba fogalmazott meglepően a legőszintébben és nyíltan, aki baloldali politikusként rávilágított arra, milyen különbség is van a rendszerváltást követő baloldali értékek, és a mai, a nemzethez semmilyen módon nem kötődő liberális, hazaáruló ellenzék értékrendje között.

Rámutatott arra a szomorú felismerésre, hogy a jelenlegi európai kisebbségvédelmi politika teljes csődben és értékválságban van.

339756112 6135045523281820 4839195715215503251 n

Gyakorlatilag nem létezik és ez óriási gond. Az elmúlt harminc évben szinte semmilyen előrelépés nem történt a Magyarországgal szomszédos államok kisebbségi politikájában, a kisebbségi jogok érvényesítése területén, beleértve Szlovákiát, Romániát, Ukrajnát is.

Kivétel talán csak Szerbiában, a Vajdaságban tapasztalható. Ennek következtében nem csodálkozhatunk, ha a kisebbségi politika radikalizálódik. A radikalizálódás, amire manapság szívesen ráaggatja főleg a liberális-kommunista média és politika a szélsőségesség bélyegét, de aminek az eredeti jelentését, vagyis a gyökeres, mélyreható, a megszokottól eltérő változást akaró jelentését, már elfelejtették vagy elhallgatják.

Sajnos, és az hozzá tartozik a szomorú igazsághoz, hogy a jelenlegi felvidéki politikai „elit”, akik képviselni szeretnék az elárvult felvidéki magyarságot, most nem nagyon vette a fáradságot, hogy erőt, esetleg hitet merítsen az emlékkonferenciából.

Bárdos Gyulán kívül, a Szövetség közel húsz tagú elnökségéből, senki nem vette a fáradtságot, hogy végig ott legyen az emlékülésen.

Én is kérdezhetném, hogy miért van ez, de csak azt látom, hogy Duray szellemi örökségének éltetése helyett, még mindig csak a Bugári szellemi mocsárban taposunk a Felvidéken.

Miklós mindig az igazság kimondására, és a nyílt, őszinte vitákra buzdított minket, és mutatott példát, és aminek a hiánya ma mindennek az oka. Őszinte beszéd helyett ma üzengetünk egymásnak, egyik a másiknak.

Mára nemcsak a vitákból, de az őszinteségből és a hitből is kifogytunk.

Hite- és magárahagyott lett a felvidéki magyar közösségünk.

Esterházy, de Duray Miklós Együttélés Politikai Mozgalma országos kampánykörútjai helyett, melyeken az emberek szemébe nézve hallgatták meg a gondjaikat egykoron és beszélgettek el velük a jövőjükről, ma egy belső, a valóságtól elszakadt virtuális politikai buborékban él a politikai ,,alitünk” (nem tévesztendő össze az elit szóval), akik az egyszerű emberek problémáitól és mindennapjaitól, gondolkodásuktól, érzéseiktől olyan távol vannak, mint egy-egy galaxis a végtelen bolygóközi űrben.

A konferenciát Gyurcsík Iván főszervező, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítójának gondolatai zárták, melyből üzenetként talán csak annyit emelnék ki a felvidéki magyar, de a kárpát-medencei magyar politikusok felé is, hogy

célokat, csak értékek mentén szabad, és lehet megfogalmazni és nem az érdekek mentén.

Érték nélkül ugyanis mi is értéktelenekké, hiteltelenekké válunk, akárcsak az, amit mondunk, vagy mondhatnánk az emberek felé.

Duray Miklós öröksége kötelez minket az értékek melletti kiállásra, a tisztességes, nyílt, és őszinte párbeszédre. Örök üzenete számunkra:

Ne féljetek megmaradni magyarnak, minden körülmények között, a szülőföldön!

nyitókép, fotók: Hrubík Béla

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!