LESZ, LESZ, LESZ

Ebből még bármi is lehet 2024. okt. 23.

Tegnap Komáromban (a város északi részén) találkozott a szuverenista háromság, amely még nem szent, de ha sikerül közösen békét teremteniük, akár még szentté is avathatják őket. Igaz, ezt vélhetően nem a kijevi pátriárka fogja kezdeményezni.

Ami tuti, az az, hogy igencsak nagy volt a lamúr az egység és az egyetértés köztük. A migráció megállítása, a háború befejezése (illetve a béketeremtés előmozdítása) ügyében, és Szerbia uniós tagságának támogatása kapcsán is.

Margóra: Csak legyen még addigra hova belépni! Meg, főleg, legyen értelme. Mert mi ugyan beleléptünk, és így, két évtized távlatából még mindig érezzük az orrfacsaró szagát annak, amibe beleléptünk.

Na jó, hagyjuk! (Tetsz)halottról vagy jót, vagy semmit. Mert újraelesztés nélkül bezony ez a kómás, öngyilkosságra hajlamos, lelkibeteg „unnyijó“ csak a terhünkre van.

De vissza a szuverenista trióra! Meg arra a furcsaságra, hogy Európában jelenleg talán ezt a három embert kell leginkább védenie a testőröknek meg a szolgálatoknak. A biztonsági intézkedések szigorát a helyszínre érkező újságírók is bőven megtapasztalhatták. A kollégának még a fényképezőgépét is meg kellett mutatnia, hogy az valóban fényképet csinál-e, nem valami nagy bummot...

De nem ok nélkül történik mindez. Hiszen Fico már meg is járta a poklot ez ügyben, és - állítólag - a másik kettő homlokán is ott díszeleg a szélsőliberális célkereszt. Az ő esetükben remélhetőleg csak átvitt értelemben...

Az MNO beszámolója szerint Alekszandar Vucsics mindenesetre örömét fejezte ki, hogy jó állapotban látja Robert Ficot a merénylet után, s hozzátette, hogy zavarja, hogy Európában sokan úgy tettek, mintha a támadás meg sem történt volna. (Meg főleg itthon, az ellenzéki térfélen - a szerk.)

Orbán Viktor kihangsúlyozta, hogy hálás, hogy Fico meghívta a hármas csúcstalálkozóra Komáromba.

Tudatta a szlovák kormányfővel azt is, hogy amikor a merénylet megtörtént, azt Magyarországon óriási veszteségként élték meg a szuverenisták.

Amint mondta: „Soha nem láttam olyan szlovákbarát megnyilvánulásokat Magyarországon, mint akkor.“

Hogy amolyan p7-esesen foglaljam össze a tapasztaltakat:

Fico annyi együttérzést, mint amit tegnap látott, hallott a komáromi vár, a hazai ellenzék részéről hiába vár...

Mitagadás, nagy jelenleg a politikai egyetértés és a szemelyes szimpátia is köztük. Maradjon is ez így! Nekünk, felvidéki konziknak, ez balzsam a lelkünkre. Azaz ebből még bármi is lehet...

Mondjuk, az állampolgársági ellentörveny eltörlése? Csak hangosan gondolkodom...

Kezdetnek elmenne. Nem fanyalognánk.

Aztán jöhetne a többi nyűgünk, bajunk orvoslása.

Például a magyar történelmi megye létrehozása, a magyar megyei önkormányzati autonómia, alanyi jogú magyar kormányzati képviselet, európai léptékű, amolyan tisztességes társnermzeti nyelvtörvény stb..

Ha ez meglesz, akkor a szent grálként emlegetett parlamenti 5 százalékot akár el is lehet felejteni.