LIBERNYÁKULUM

Égnek és bezárnak a francia iskolák, hatalmas a káosz – Marine Le Pen nagy lehetőséget kapott kitörni a karanténból 2026. okt. 2.

Erőszakba torkolltak a francia középiskolások tiltakozásai. Több mint háromezer embert vettek őrizetbe, iskolákat gyújtottak fel, és rendőrök, diákok, valamint iskolai dolgozók is megsérültek. A kormány és a radikális jobboldal Jean-Luc Mélenchon pártját, a La France Insoumise-t vádolja.

Az elmúlt napokban erőszakossá váltak a középiskolai tiltakozások Franciaországban. A kormány vezetői és a jobboldali radikális politikusok Jean-Luc Mélenchont, a radikális baloldal meghatározó politikusát vádolják azzal, hogy szítja a zavargásokat – számolt be a Financial Times. Egy látványos politikai ügy, amelyben nem a tavaszi választási győzelemre készülő radikális jobboldalt kiáltják ki a többi párt fő ellenségének, hanem ők állhatnak mások mellé.

Iskolai zavargások törtek ki Franciaországban

A belügyminisztérium adatai szerint csütörtökön 1949 embert vettek őrizetbe. A diákok több mint ezer iskola előtt tüntettek, 222 intézmény bejáratát pedig elbarikádozták. A tiltakozók elsősorban a túlzsúfolt iskolák, a leromlott infrastruktúra és az oktatás elégtelen finanszírozása miatt vonultak utcára.

Több iskolát felgyújtottak, többek között Nantes-ban és Lyonban, Bordeaux-ban pedig megpróbálták felgyújtani a városházát is. Marseille-ben leállították a tömegközlekedést, Strasbourgban pedig a villamosok közlekedését függesztették fel.

Sébastien Lecornu miniszterelnök már a hét elején azzal vádolta a radikális baloldali pártot, hogy „pártpolitikai célokra használja fel a diákok haragját”. Az oktatási miniszter közben bejelentette, hogy pénteken 400 iskolát zárnak be, és arra kérte az intézményeket, hogy lehetőség szerint tartsák online az órákat.

„Az erőszak nem foszthatja meg diákjainkat az oktatáshoz való alapvető joguktól”

– írta Édouard Geffray oktatási miniszter csütörtökön az X-en.

A kormány szerint a radikális baloldal áll a háttérben

A miniszterelnök környezetének egyik tisztviselője szerint a hírszerző szolgálatok is arra a következtetésre jutottak, hogy a zavargások mögött „a La France Insoumise és ultrabaloldali szövetségesei által szervezett akció” áll. A tisztviselő szerint a helyzet „fordulópontot jelent”: már nem egyszerűen középiskolai blokádokról van szó, hanem utcai erőszakról.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője szintén Mélenchon pártját, a La France Insoumise-t tette felelőssé a történtekért.

„Ezek már nem diáktüntetések. Szakemberek által szervezett zavargásokról van szó, amelyeket a La France Insoumise parlamenti képviselői felügyelnek”

– mondta Le Pen, és egy új, „zavargások elleni” törvény elfogadását sürgette.

Mélenchon békés tiltakozásra szólított fel, ugyanakkor azt mondta, hogy a demonstrációk az oktatási rendszer „siralmassá vált” állapotára adott reakciók Emmanuel Macron kilencéves elnöksége után.

„Meg vagyunk döbbenve középiskoláink leromlott állapotán. Ez az elhanyagolás szégyenletes!” – írta Mélenchon az X-en. Szerinte a Macron-kormány „szörnyű hibát követett el”, amikor mindenért a pártját hibáztatja, ahelyett hogy a problémát próbálná megoldani.

Több ezer letartóztatás, több száz sérült

A belügyminisztérium szerint a diáktüntetések kezdete óta már több mint 3000 embert vettek őrizetbe. Több mint száz diák és iskolai dolgozó sérült meg, csütörtökön pedig 305 rendőr és más rendvédelmi dolgozó is megsérült.

A közösségi médiában terjedő felvételeken látható egy olyan eset is, amikor egy tinédzsert közvetlen közelről eltalált egy rendőrségi gránátvetőből kilőtt lövedék. Laurent Nuñez belügyminiszter szerdán közölte, hogy három olyan ügyben is vizsgálat indult, amelyekben a gyanú szerint diákok sérültek meg a rendőri intézkedések során.

A tiltakozásokra egy olyan időszakban kerül sor, amikor a francia kormány 2027-re kiadáscsökkentést jelentett be. A megszorítások célja, hogy megnyugtassák a piacokat a romló francia államháztartási helyzet miatt, amely már a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezetett. Az oktatást egyelőre nem érinti a kiadáscsökkentés.

A kormány szerint a jövő évi oktatási költségvetés 1,1 milliárd euróval lesz magasabb az ideinél, ugyanakkor a tanárok fizetését részben befagyasztják. A francia szakszervezetek a hét elején béremelésért és a megélhetési költségek emelkedése miatt is sztrájkokat szerveztek.

A francia kormányok régóta tartanak a diáktüntetésektől

Franciaországban a kormányok hagyományosan tartanak a diáktüntetésektől, mivel azok kiszámíthatatlanul eszkalálódhatnak, és rövid idő alatt jelentős hatást gyakorolhatnak a közvéleményre.

• 1968-ban a diáklázadások országos sztrájkhullámot indítottak el, amely kis híján megbuktatta Charles de Gaulle kormányát.
• 2018-ban pedig a diáksztrájkok összekapcsolódtak a sárgamellényesek felkelésével, tovább súlyosbítva Emmanuel Macron első elnöki ciklusának legnagyobb belpolitikai válságát.

A francia oktatási rendszer állapota közben nemzetközi összehasonlításban is romlott. Az OECD szeptemberben közzétett, országokon átívelő felmérése szerint tovább csökkent a diákok szövegértési teljesítménye, miközben a matematikai eredmények „példátlan” mértékben romlottak.

Az OECD az okok között említette a tanárhiányt, a nem megfelelő tantermi körülményeket, valamint a gazdagabb és szegényebb diákok közötti egyenlőtlenségeket. Az oktatási minisztérium szerint az iskolabezárások és a kieső, helyettesítés nélkül maradt tanórák miatt országosan a tanítási idő mintegy 10 százaléka elveszett.

Forrás: vg.hu