ZSÍR

Egy csodálatos elme – Filmajánló 2023. ápr. 13.

Zsenialitás. Hűség. Elhivatottság. Szerelem.

Szeretem az igaz történeten alapuló filmeket. Főleg akkor, ha a film negyedénél elfelejtem, hogy igaz sztori, és valamikor a fele tájékán ismét belém hasít a felismerés, hogy ez tulajdonképpen tényleg megtörtént. Így jártam most Ron Howard 2001-ben készült filmjével, a Csodálatos elmével (A beautiful mind) is, amely mondhatni teljesen a hatalmába kerített. Aki még nem látta, annak szinte kötelező, aki meg már „egyszer régen” látta, az talán a cikk elolvasása után ismét kedvet kap hozzá.

A film John Forbes Nash matematikai zseni életét mutatja be, aki kiemelkedő eredményt ért el a játékelmélet területén. 

Életművéért 1994-ben meg is kapta a közgazdasági Nobel-díjat. 

De ne szaladjunk annyira előre. Lássuk a film cselekményét!

John Nash (Russel Crowe) a Princeton Egyetem hallgatójaként kezdetben azon rágódik, miről írja a doktoriját. Zsenialitása fordítottan arányos a szociális készségeivel: ammennyire okos, annyira bunkó is az emberekkel. Úgy érzi, körülötte mindenki tudja, mit akar, mely területtel szeretne behatóbban foglalkozni, ő azonban valami teljesen forradalmi és újszerű elmélettel szeretne előállni, ezért nem tud egyről a kettőre jutni. Szobatársa és legjobb barátja, Charles (Paul Bettany) rengeteget tesz azért, hogy kicsit kibillentse zseni barátját az elméje és a matematikai képletek fogságából. Egy szép nap a bárban iszogatva és számolgatva Nash-nek olyan ötlete támad, amely alapjaiban cáfol 150 évnyi közgazdasági kutatást. Állást ajánlanak neki, majd pedig kódfejtőként a Pentagonnak is bedolgozik. Később egy rendkívül titkos projekttel bízzák meg. Feladata, hogy a magazinokban elrejtett titkos kódok megfejtésével segítsen felderíteni az oroszok rejtekhelyét és megakadályozni egy hordozható atombomba felrobbantását. A megfejtett kódokat esténként egy postaládába helyezi. Egy egyetemi előadáson megismerkedik élete szerelmével, Aliciával (Jennifer Connelly), akit később feleségül is vesz. Úgy tűnik, minden darab a helyére került, de mint minden filmben, itt kezdődnek az igazi bonyodalmak. 

Nash munkásságára fényt derítenek az oroszok és majdnem le is lövik. Ki akar szállni a munkából, főnöke, Parcher (Ed Harris) azonban megfenyegeti, hogy ő maga adja fel Nash-t az ellenségnek, ha nem folytatja a kódfejtést. Nash hiába érvel azzal, hogy hamarosan apa lesz, a nagyfőnököt szemlátomást nem hatja meg, így a zseni kénytelen tovább folytatni a fejtegetést. Felesége azonban gyanakodni kezd, és bizony nem jár messze az igazságtól.

Nagyon nehéz úgy írni erről a filmről, hogy a cikk semmilyen szpojlert ne tartalmazzon, tekintve, hogy már szinte a legelején olyan elemekkel találkozik a néző, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak majd a film csattanójában. Így ennél a pontnál meg is állnék. Akárhogy csűröm-csavarom is a mondandómat, csak nem sikerül úgy megfogalmaznom, hogy azzal senki esti filmezését ne vágjam haza. Magamból kiindulva, nagyon zabos lettem volna, ha valaki ennél többet árul el a cselekményről, így legyen elég ennyi. Azt még megsúgom, hogy a film a 2000-es évek elejei mozifilmek egyik sajátos elemét hordozza magában:

meglehetősen lassan indul be. 

Az elején majdnem meg is bántam, hogy egy ilyen unalmas filmre esett a választásom, de akkor még nem is sejtettem, hogy mekkorát tévedtem.

Akit még mindig nem győztem meg, annak elárulom, hogy A csodálatos elme négy Oscar-díjat is bezsebelt, név szerint a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb női mellékszereplő és a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriákban. Russel Crowe játéka pedig egyenesen elképesztő, de tényleg, nem tudom, hogy csinálta.

A Csodálatos elme egy rendkívül inspiráló és elgondolkodtató film, amely megmutatja, hogy bizony a zseniknek is vannak démonjaik, akikkel szüntelen küzdeniük kell. Kitartással, szeretettel és szakmai elkötelezettséggel azonban minden csata megnyerhető.

Jó filmezést mindenkinek!

Sárai Erika

nyitókép: imdb.com