A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

64bbd3ab 922c 4009 a4cd 46031e31f84f

Egy deportált kálváriája 2024. márc. 28.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Kezemben egy verseskötet: Ha gondolunk a múltra főcímmel. Bele-belenézek, olvasgatok. Már a borítójáról egy számomra nagyon kedves öregúr köszönt népviseletben, kalapban. Fehér ingben, ősz bajuszkával. És azok a csillogó, életerőt tükröző, sugárzó szemek...

Gyakran mondják, hogy nem kell valakit egy emberöltőn át ismerni ahhoz, hogy szoros és mély kapcsolatot ápolhass vele. A közös hullámhossz és lélekrezdülések mentén összhangot teremtsetek. Így voltunk mi is az izsai id. Gogola Józseffel.

Amikor megismertem, a barátnőm családja által már a 93-at gyúrta. Vitalitása vetekedett a fiatalokéval: szerelt, a földet művelte, énekkarba járt. Úgy otthon volt a kulturális és politikai életben, hogy aligha találhattál rajta fogást. 90 felett úgy döntött, Ő bizony rímbe szedi vadregényes életének főbb állomásait, történéseit. Ez is motiválta. Legtöbbet menyével, Erzsikével és unokájával, Timivel jártunk ki hozzá, mivel a dédunoka, Balázs az egyetem padjait koptatta. Amíg a csajok sertepertéltek, takarítgattak, addig Jóska bácsival belemerültünk a versek, a régi sztorik és a történetmesélés világába.

Persze legtöbbször Ő beszélt, csak beszélt, én pedig lelkes hallgatóságnak bizonyultam...

1923-ban született kétgyermekes munkáscsalád első gyermekeként. Az életében volt minden: családi tragédiák, a háborús helyzet, az árvíz, a deportálás, majd felesége és szeretett fia elvesztése is mély nyomot hagyott benne. De sosem csüggedt és nem adta fel. Pedig ezer és ezer indoka lehetett volna a kapitulációra.

1944-ben Budapestre rukkolt, mint munkásszolgálatos. Mivel kitanult szakmáját tekintve lakatosként működött, kiválasztották és áthelyezték egy kaszárnyába. Katonaruhát kapott és besorozták a páncélosokhoz. Majd Budapestről Esztergomba vezényelték. 45-ben orosz fogságba esett Komárom környékén. A foglyokat Hetényre vitték, ahonnan 85 társát bevagonírozták. Szerencséje volt, hiszen egy orosz tiszttől menlevelet kapott, így hazatért szülőfalujába, Izsára. De pár nappal később jelentkezett. Besorozták a karhatalmi zászlóaljhoz.

A háború végén leszerelt, de jött az újabb tragédia: 

46 decemberében szüleivel és testvérével együtt Csehországba deportálták. 

Az ott, a messze idegenben eltöltött időintervallum, a szeretett falu, a szülőföld kényszerű hátrahagyása, az átélt kétségbeesés, a bizonytalanság. Mind-mind a szívébe, a lelkébe ivódott. A legtöbb költeményét a deportálás tematikája ihlette, és azok a történetek ijesztőek, sokszor vérfagyasztóak voltak. Szidta is eleget Benešt - jogosan...

Hősünk a deportálás után hazatért, megnősült és az egészségügyben, mint mentős dolgozott nyugdíjaztatásáig. Na, és a mentős-sztorik. Azokból is volt milliónyi. Sokszor derültünk, párszor meg szomorkodtunk. Ha netán Ő írt szomorúbb verset, akkor én valami könnyedebb hangvételű sztorival jöttem vagy kiegyeztünk egy döntetlenben.

Jóska bácsi számára nagy érvágás volt felesége és fia korai elvesztése. Próbált erős maradni, de csak a Teremtő tudja, mennyi lelki vívódást tudhatott magáénak. A család szeretete és törődése tartotta benne a lelket, beleértve a falusiak és barátok segítőkészségét, megbecsülését. A közösség meghatározó tagja volt.

Rövid betegeskedés után életének 99. évében, 2022 virágvasárnapján visszaadta lelkét a Teremtőnek. Rögös, megpróbáltatásokkal teli életút volt az övé. De lelki szemeimmel még most is látom:

barátságosan mosolyog rám és a szeme sarkából huncutul kacsint...

Id. Gogola József: Deportálás


Sok ezer magyarnak sűrűn hull a könnye,
Mert itt kell hagyni a drága szülőföldet.
Elhurcolnak minket messze idegenbe,
Nem győzzük törölni a szemünkből a könnyet.
Beraknak bennünket marhavagonokba,
Elvisznek bennünket idegen cseh honba.
Ez volt Benešnek a valóra vált terve,
Szétszórja a magyart messze idegenbe.
Búcsúzunk Tőletek, rokon és jó barát,
Szerettük egymást, mint valódi jó család.
Kedves szeretteink, kiket takar a sírhalom,
Keresztfátokat könnyeimmel áztatom.
Nem gyújtunk gyertyát, nem hozunk virágot,
Idegen földről gondolunk majd rátok.
Kedves kis falunknak búgó nagyharangja,
Szelíd bús hangoddal kísérj a nagy útra.
Idők múltával felcsillan hit, szeretet, remény,
Felragyog ránk újra a szép csillagos ég.
Megbocsájtani nehéz, feledni sokkal nehezebb,
Feledni ezt a fájó emléket, mindhiába, nem lehet.

Holecz Attila


nyitókép: ujszo.com

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!