AMMARHA!

Egy nemzeti vagy egy szexuális kisebbség tagja lesz az új finn elnök 2024. febr. 5.

2024. február 14-én kerül sor a finn elnökválasztás második fordulójára. A jelenlegi elnök, Sauli Niinistö második ciklusa márciusban jár le, így ő már nem indulhat újra.

A konzervatív Alexander Stubb, a finnországi svéd kisebbség tagja, 2014-15-ben miniszterelnök volt. A zöld Pekka Haavisto korábban külügyminiszter volt, a tavalyi NATO-csatlakozási szerződést is (többek között) ő írta alá Finnország nevében. A különböző miniszteri tisztségeket betöltő politikus az ENSZ magas rangú tisztviselője is volt. Ebben a minőségében például részt vett a nagybányai bányaszerencsétlenség kivizsgálásában. Már 12 és 6 évvel ezelőtt is indult az államfőválasztáson, mindkét alkalommal a második helyre futtot be. A finn közmédia (YLE) felmérése szerint 

a finn választók egyharmada azért nem hajlandó Haavistora szavazni, mert homoszexuális élettársi kapcsolatban él.

Az első fordulóban Stubb 27,2%-ot, míg Haavisto 25,8%-ot kapott. Mögöttük Jussi Halla-aho (Igaz Finnek), a Parlament elnöke és Olli Rehn, korábbi EU-biztos, jelenlegi jegybankelnök szerepelt.

2014-ben a jelenleg az államfői posztért versengő politikusok közösen kormányoztak, ugyanis a Stubb-kormány nemzetközi fejlesztési minisztere Haavisto volt a Zöldek kormányból való kilépéséig, előtte pedig egyenesen ugyanannak a minisztériumnak voltak párhuzamosan a miniszterei, ugyanis a Katainen-kormány külügyminisztere Stubb volt, az akkor szintén Haavisto által betöltött nemzetözi fejlesztési miniszteri poszt pedig szervezetileg ugyanúgy a külügyminisztériumhoz tartozik.

A finn államfői poszt – az ukránhoz hasonlóan – az megszokottnál, így a magyarnál és szlováknál nagyobb szereppel bír a kül- és biztonságpolitika terén.

A nyugati és a szovjet világ határán lévő Finnország a hidegháborús időkben az egyik legfontosabb neutrális államként fontos szerepet játszott a kétpólusú világ közvetítő elemeként. Ez a kulturális kapcsolatok terén is megmutatkozott, így például a nyugati Eurovízió és a szovjet érdekszféra országait tömörítő Intervízió résztvevői is voltak. Sok finn település kötött testvérvárosi szerződést már évtizedekkel a rendszerváltás előtt szovjet, magyar, csehszlovák stb. városokkal is, a nyugatiakkal párhuzamosan.

Katonai semlegességét a tavalyi NATO-csatlakozással adta fel. Finnország az Oroszországgal leghosszabb szárazföldi határszakasszal rendelkező EU-tagország.

Nyitókép: Kimmo Brandt/EPA