Egy szervezetben balosok és jobbosok? Interjú Veres Mártonnal a MIK elnökével 2022. jún. 9.

Május végén Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a Magyar Ifjúsági Konferencia, az eseményen lehetőségünk volt interjút készíteni Veres Mártonnal a szervezet elnökével. Megtudhattuk tőle, hogyan férnek meg egy szervezetben jobb és baloldali fiatalok, valamint mesélt a MIK céljairól. A közgyűlésen a felvidéki delegáció is képviselte magát.

Mikor vetted át a Magyar Ifjúsági Konferencia vezetését?

A Magyar Ifjúsági Konferenciát 2018 nyarán vettem át az előző elnökségtől. Igazából majdhogynem egy utolsó pillanatos döntés volt ez. Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának külhoni programját vittem, csak és kizárólag határon túli hallgatói szervezetekkel tartottam a kapcsolatot. Így volt szerencsém bejárni a Kárpát-medencét, és így viszonylag átfogó képet kaptam arról, hogy a hallgatói állapot hol tart. Ezen túlmenően pedig nyilván a MIK közgyűlésein is részt tudtam venni, és nagyon megtetszett ez a közösség, nyilván egy jóval nagyobb halmazról beszélhetünk, hogyha a MIK közösségéről beszélünk, jelenleg 44 tagszervezettel bír a Kárpát-medencéből, illetve a diaszpórából.

Alapvetően regionális tagozódása van, a szervezetnek, ezt úgy kell elképzelni, hogy a felvidéki, erdélyi, vajdasági, magyarországi, illetve nyugati diaszpóra, pontosabban ezekből a régiókból jönnek a Magyar Ifjúsági Konferencia tagszervezetei.

Izgalmasnak tartom, mert egy rendkívül vegyes struktúráról beszélhetünk, hiszen van egyházi, van cserkész, van ifjúsági, hallgatói szervezet, és ráadásul politikai pártok is tagjai a Magyar Ifjúsági Konferenciának, így áll össze a tagság.

A18-as átvételt követően azt láttam, hogy az 1999-es alapítását követő időszaktól kezdve egy nagyon egysíkú stratégia mentén építkezett, alapvetően a tevékenysége abban merült ki, hogy évente két alkalommal egyszer határon túl, egyszer Magyarországon találkoznak a tagszervezetek, megbeszélik a dolgaikat, zárónyilatkozatot adnak ki. Az én vízióm a csapatommal alapvetően az volt, hogy a MIK-et a XXI. századba át kell vinni, az év 365 napjában tevékenységet kell folytatni. Egyrészt érdekképviseleti vonalon, másrészről pedig szolgáltatások tekintetében segítjük a tagszervezeteinket és a partnereinket.

Hány tagszervezete volt akkor a Mik-nek, amikor átvetted és mennyi van most?

Gyakorlatilag hasonló tagszervezeti létszámról beszélhetünk. Az előttem lévő időszakban Szórád Gábor elnöksége alatt szépen felhozták a régiókat, bővítették a tagságukat. Az nagyon fontos, hogy a MIK-nek csak országos, illetve regionális szervezet lehet a tagja. Továbbá a pártok vonatkozásában, Magyarországi régióban csak a frakcióval rendelkező pártok lehetnek jelen.

Beszéltél arról, hogy több alkalmazottatok is van, mint korábban, mekkora az apparátus?

6 főnek adunk munkát, ők csak a Magyar Ifjúsági Konferenciának dolgoznak. Ez azért nagyon fontos, mert a MIK tevékenysége két részből áll. Egyrészt egy érdekképviseleti divízióról beszélhetünk, van az elnökség, a közgyűlés, a régiókon keresztül a helyi ügyek képviselete, az érdekek védelme.

Emellett pedig van egy szolgáltatási divízió, ez a csapat, ez a menedzsment van Budapesten hat fővel, akik egyrészt saját projekteket visznek, mint a segítség.ma a MIK-start, az Evita a várandósgondozási platform, stb. Clean Water Hungary programok, ezek a MIK saját projektjei, és emellett pedig pályázatírással foglalkozik a Magyar Ifjúsági Konferencia, illetve szervezetfejlesztési szolgáltatással bír.

Régiókat vagyunk képesek fejleszteni, tagszervezeteket is tudunk képezni. Ami rendkívül fontos, hogy a tavalyi évtől kezdődően volt egy váltás a szervezetünkben, a működésünket az európai ifjúsági stratégiához igazítjuk.

Ez két dolog miatt nagyon fontos. Az első az, hogy mérhetővé, skálázhatóvá tegyük a tagszervezeteink és a szervezet működését. Ez azért különösen izgalmas, mert nagyon sok esetben, hogyha megkérdezik, hogy mivel foglalkoztunk, az elmúlt évben milyen tevékenységeink voltak azt nagyon nehéz összefoglalni, és nagyon nehéz átadni azt a többletet, amit jelent egy szervezet működése az adott kisebb közösségekben, térségekben.

Ezért nagyon fontos, hogy valamihez viszonyítva mérhetővé tegyük. És emellett a második nagyon fontos dolog, hogy az EU-s ifjúságügyi stratégiához igazodva pedig forrásokat tudunk behozni például az Erasmus pályázati rendszeren keresztül. Akár említhetném a Visegrádi Alapot is, ahol már jóval jelentősebb összegekről beszélünk.

Mit az Erasmusnál?

Nem, hanem mint a magyarországi források vonatkozásában. Úgyhogy ebbe az irányba mozdulunk el. Most a régióink működése is átalakul arra kérjük meg a tagszervezeteket, hogy az ifjúságügyi stratégia céljai közül határozzanak meg egyet, ami mentén dolgoznak.

Most mondok egy példát, hogy érthető legyen az olvasó számára is. A Vajdaságban az oktatás témaköre lesz a következő év fő témája. Ez úgy fog kinézni, hogy több kisebb workshop, találkozó, mini konferencia lesz a témában, vagyis a kisebbségi oktatás témakörében, és ennek lesz a záróakkordja 2023 májusában a MIK közgyűlése, ahol az ottani szervezetek prezentálják a közelmúlt tevékenységét.

Felvidéken pedig civil szervezetekben való részvétel megerősítése, szervezetek fejlesztése mentén jelölnek ki célokat. Ez jól illeszkedik az EU-s ifjúságügyi célokba, hiszen a demokráciában való részvétel, egy rendkívül fontos dolog, ennek az alapja egyébként a civil szervezetekben való részvétel.

Említettünk civil szervezeteket és ifjúságpolitikai szervezeteket, de tulajdonképpen a civil szervezetek vannak többségben, megférnek köztetek ellentétes világnézetű pártok és a politikai szervezetek?

Természetesen! A MIK alapvető célja volt már az alapításkor is, hogy a lehető legszélesebb körű egyeztető fórum legyen.

Azt kell tudni, hogy a Magyar Állandó Értekezlet mintájára hozták létre, azaz a magyarországi régióban képviseltetve kell, hogy legyenek a frakcióval rendelkező pártok, az őszi közgyűlésen már szeretnénk, hogyha az ellenzéki frakcióból is minél többen jelen lennének, megismernék ezt a közösséget, és talán ez pozitívan hatna az ő nemzetpolitikai felfogásukra is.

Mik a szervezet hosszú távú tervei?

A Magyar Ifjúsági Konferencia esetében azt a célt tűztük ki, hogy 23-ra az ország egyik legerősebb szakpolitikai szervezete legyen, 25-re a régió legerősebb szakpolitikai szervezete legyen, és kvázi egy thinktank-ként működve egy nagyon erős ifjúságügyi fókusszal rendelkező szervezet álljon föl. Fontos, hogy képes legyen arra, hogyha bárki szeretne háttéranyagot, szakmai tanácsadást, akár kormányzati, akár nem kormányzati szerv részéről, vagy akár uniós szervezet részéről a Magyar Ifjúsági Konferencia képes legyen arra, hogy meg tudja mondani, hogy Románián belül a magyar kisebbségnek pl. milyen problémái vannak, hol vannak problémái, milyen javaslataink vannak, stb.

Egy nagyon professzionális szervezet legyen, és emellett, amit én jelenleg prioritásként látok, ez a nemzetközi kapcsolatrendszer a kiépítése. Nagyon fontos az, hogy a nemzeti ügyünk ne csak egy saját magyar relációban létrejövő képviselet legyen, hanem a nemzetközi térben is minél professzionálisabban fel tudjunk hozni olyan ifjúsági problémákat, amik akár a határon túli kisebbségi magyarokat is érintenek.

Azt mondod, hogy a hosszútávú terveid között szerepel stratégiai szerepvállalás a nemzetpolitikában?

Abszolút! Nagyon fontosnak tartom, és szerintem itt tudunk egy óriási lehetőséget teremteni. Ha kilépünk a keretek közül, megtartva az alapokat, de már nemzetközi térben be tudjuk mutatni, hogy kik vagyunk, milyen értékekkel bírunk, és milyen együttműködésekben kívánunk részt venni, illetve milyen érdekképviseleti ügyeink vannak,

Közös nevező a lényeg, ennek tekintetében?

Én azt gondolom, hogy elképesztően erős érdekképviselet. Ehhez nagyon sok szakmai munkát kell végezzünk minden egyes régióban, tehát az asztalhoz oda kell üljünk. Ahhoz, hogy az asztalhoz odaüljünk, ahhoz rendkívül sok háttérmunkát kell végezni, és utána pedig a közös nevező megtalálása az valóban egy top prioritás, de mindezt úgy, hogy a saját érdekeinkből a lehető legkevesebbet adjunk föl.

Mit üzensz azoknak a kritériumoknak megfelelő szervezeteknek, akik beléphetnek a MIK-be de még ezt nem tették meg.

Én nagyon bíztatok mindenkit arra, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, beszéljünk, ismerjük meg egymást. A Magyar Ifjúsági Konferencia nyitott akár arra is, hogy külső partnerként együttműködjünk másokkal. Rendkívül szerteágazó partneri körünk van, akik nem tagszervezeteink. Nyilván várunk mindenkit, aki elkötelezett a nemzetpolitika és az ifjúságügy tekintetében. Bátran jelentkezzenek vagy a régió elnököknél, vagy nálam.