A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
3795ae32 d00f 4203 9a88 f4a21ba13834 AP North Korea Party Anniversary

Egy szökés, és ami mögötte van 2022. jan. 4.

A disszidens, aki illegálisan átlépte az Észak-Koreába vezető határt, valójában egy évvel korábban onnan szökött el, azonban nehezen tudott új életet kezdeni délen. A harmincas éveiben járó emigráns azután vállalkozott az életveszélyes útra, hogy délen nehezen tudott megélni.

A látszólag elmebeteg húzás számos kérdést felvet a disszidensekhez való hozzáállásról. A Guardian beszámolói szerint az ilyen polgárok többször szenvednek hátrányos megkülönböztetést. Esetükben egyébként valóban indokolt az integrációs folyamatok elősegítése, hiszen a csupasz kommunizmusból kerülnek át a high-tech szabad világba. Minden ami addig természetes volt, immár természetellenes, és fordítva. 

Az északiak nem kommentálták a szökést, de elismerték, hogy több hangüzenetet is kaptak délről a szökésről. Az utóbbi évtizedben mintegy harmincan voltak azok, akik előbb Dél-Koreába szöktek, majd vissza északra. Egy dél-koreai tisztségviselő megerősítette, hogy a férfi takarítóként dolgozott, és alig tudott megélni. 

A dél-koreaiak nem tartanak attól, hogy a férfi kém lehetett, és vizsgálatot indítanak, hogy kiderüljön, hogyan is tudott átszökni a 248 kilométer hosszú, taposóaknákkal tarkított, éjjel-nappal őrzött határzáron annak ellenére, hogy kamerákkal már órákkal a szökés előtt kiszúrták. 

A férfi 2020 novemberében szökött délre, egykori tornászként azonosítva magát. A határon útnyúló ügyekért felelős koreai minisztérium egyik tisztségviselője elmondta, hogy a férfi a kormánytól letelepedési engedélyt és támogatást kapott. 

Egy szomszéd látta is a megelőző napokban a férfit: „aznap reggel egy matracot és ágyneműt vitt ki a szeméttelepre, és ez furcsa volt, mert újak voltak. Gondoltam rá, hogy elkérem tőle, de végül letettem róla, mert sosem köszöntünk egymásnak.”

Az 1990-es évektől harmincháromezren disszidáltak délre, hogy elmeneküljenek a hatalom és az éhínség elől. Többen vannak, akik sikeres karriert futnak be, mint az északi származású parlamenti képviselő, Ji Seong-ho. 

Az egyesítési minisztérium adatai szerint a disszidensek 56 százaléka alacsony jövedelműnek minősül, egynegyedük pedig a legalacsonyabb kategóriába tartozik. 

A szöuli Database Center For North Korean Human Rights and NK Social Research 407 disszidens megkérdezésével készített felmérésből kiderült, hogy 18 százalékuk hajlandó lenne visszatérni északra. Okként a hátrahagyottak iránti nosztalgiát jelölték meg. 

(guardian)