VÖRÖS PROSZTÓ

Egy szökés, és ami mögötte van 2022. jan. 4.

A disszidens, aki illegálisan átlépte az Észak-Koreába vezető határt, valójában egy évvel korábban onnan szökött el, azonban nehezen tudott új életet kezdeni délen. A harmincas éveiben járó emigráns azután vállalkozott az életveszélyes útra, hogy délen nehezen tudott megélni.

A látszólag elmebeteg húzás számos kérdést felvet a disszidensekhez való hozzáállásról. A Guardian beszámolói szerint az ilyen polgárok többször szenvednek hátrányos megkülönböztetést. Esetükben egyébként valóban indokolt az integrációs folyamatok elősegítése, hiszen a csupasz kommunizmusból kerülnek át a high-tech szabad világba. Minden ami addig természetes volt, immár természetellenes, és fordítva. 

Az északiak nem kommentálták a szökést, de elismerték, hogy több hangüzenetet is kaptak délről a szökésről. Az utóbbi évtizedben mintegy harmincan voltak azok, akik előbb Dél-Koreába szöktek, majd vissza északra. Egy dél-koreai tisztségviselő megerősítette, hogy a férfi takarítóként dolgozott, és alig tudott megélni. 

A dél-koreaiak nem tartanak attól, hogy a férfi kém lehetett, és vizsgálatot indítanak, hogy kiderüljön, hogyan is tudott átszökni a 248 kilométer hosszú, taposóaknákkal tarkított, éjjel-nappal őrzött határzáron annak ellenére, hogy kamerákkal már órákkal a szökés előtt kiszúrták. 

A férfi 2020 novemberében szökött délre, egykori tornászként azonosítva magát. A határon útnyúló ügyekért felelős koreai minisztérium egyik tisztségviselője elmondta, hogy a férfi a kormánytól letelepedési engedélyt és támogatást kapott. 

Egy szomszéd látta is a megelőző napokban a férfit: „aznap reggel egy matracot és ágyneműt vitt ki a szeméttelepre, és ez furcsa volt, mert újak voltak. Gondoltam rá, hogy elkérem tőle, de végül letettem róla, mert sosem köszöntünk egymásnak.”

Az 1990-es évektől harmincháromezren disszidáltak délre, hogy elmeneküljenek a hatalom és az éhínség elől. Többen vannak, akik sikeres karriert futnak be, mint az északi származású parlamenti képviselő, Ji Seong-ho. 

Az egyesítési minisztérium adatai szerint a disszidensek 56 százaléka alacsony jövedelműnek minősül, egynegyedük pedig a legalacsonyabb kategóriába tartozik. 

A szöuli Database Center For North Korean Human Rights and NK Social Research 407 disszidens megkérdezésével készített felmérésből kiderült, hogy 18 százalékuk hajlandó lenne visszatérni északra. Okként a hátrahagyottak iránti nosztalgiát jelölték meg. 

(guardian)